Egykulcsos adó: Meggyőzhető az IMF szja-ügyben

„Az IMF arra kéri Romániát, hogy ne léptesse életbe a már megszavazott törvényt, amely szerint a 16 százalékos szja-kulcs 10 százalékra csökken.” Ez a mondat Jeffrey Frankstől, a Romániában tárgyaló IMF-delegáció vezetőjétől 2010 novemberéből is jól mutatja, hogy nem csak Magyarországon próbál nyomást gyakorolni a valutaalap a kormányzatra az adórendszer ügyében.

Romániában először az IMF jelezte, nem különösebben örül az egykulcsos adó 2005-ös bevezetésének, rámutatva arra, hogy az alacsony adóbevétel a növekedés korlátja. A teljes visszavonást ugyanakkor nem követelte, megelégedett volna az áfa- és az szja-kulcs emelésével, utóbbinál például 16-ról 20 százalékra. Románia a követelések egyik felét elfogadta, a másik felét nem: 2010 októberében a kormányfő felmentette a progresszív adórendszert szorgalmazó pénzügyminiszterét, majd az ország döntött az adókulcs csökkentéséről. Ezután jött az IMF már említett „kérése”, amelyet meg is fogadott Románia, így nem változott az adó mértéke. Az áfát azonban megemelték, 19-ről 24 százalékra.

Lettország a 2008-as globális válság kitörése után szorult hitelre. A progresszív adózás felé való elmozdulás az IMF kérései között szerepelt. Ott is hasonló játszmák és alkuk folytak, végül kompromisszum született: hivatalosan maradt az egy kulcs a jövedelemadóban, de a megemelésével és az alacsony bérek adómentességével, magasabb ingatlanadóval, és egyéb változtatásokkal a korábbinál nagyobb adóterhet raktak a nagy jövedelműekre. Emellett itt is rákényszerült a kormány, hogy emelje az áfát, két százalékponttal.

Az IMF egykulcsos adóval kapcsolatos álláspontja 2006-ban jelent meg először markánsan. Egy akkori tanulmánya szerint nincs számszerűsíthető bizonyíték arra, hogy az egykulcsos adó befektetőket vonzana, fehérítő hatása lenne. Ami viszont bizonyítható: nincs jele, hogy a jobban keresők terheinek csökkentése növeli az állami bevételeket.

Mellár: Nem kér lehetetlent az IMF

Az egykulcsos adó eltörléséhez feltehetőleg nem ragaszkodik az IMF, azt viszont kikötheti, hogy vegyék ki azt a kétharmados törvények közül – mondta lapunknak Mellár Tamás. A Pécsi Tudományegyetem tanára úgy véli: az IMF-t az érdekli, hogy összességében mennyi adó folyhat be az államkasszába a változtatások végrehajtása után. Fellegi Tamás EU–IMF-tárgyalásokért felelős miniszter a pénzügyi EU-biztossal folytatott konzultációja után közölte: az egykulcsos adó is része a tárgyalásoknak. Varga Mihány miniszterelnökségi államtitkár pedig azt mondta: ha az IMF kéri, tárgyalnak majd az egykulcsos adóról.