"Németország a válság fő haszonélvezője"

A bécsi lap szerint ugyanis a valóságban arról a harcról van szó, amely az EU által próbált takarékosság révén elérendő szanálás és a befektetések ösztönzése révén elérendő szanálás és növekedés között folyik, ahogy ezen utóbbit az angolszász rendszer elképzeli. A kétféle út közötti döntést a bécsi "Gazdasági Szenátus" előtt tartott beszédében Verheugen nem adott. Mindenesetre az bizonyos, hogy a szanálást nem lehet csupán az export révén elérni. Hiszen az exporttöbbletek, amelyekre Németország és Ausztria annyira büszke, mások deficitjei, amelyek problémái ránk hullnak vissza - véli Verheugen.

A stabilizációs kísérleteket is meghiúsultaknak tekinti. "A globális spekuláció a megmérgezett értékpapírokkal pedig tovább folyik. És a lisszaboni új EU-szerződés, meglehet, több problémát teremtett, mint megoldott", az agyondicsért G20-ak pedig hatástalanok maradtak.

Verheugen a továbbiakban kiemelte: "Németország abszolúte a válság fő haszonélvezője." "Németország keres ezen a válságon, éspedig nem is túl keveset." Eközben a jelenlegi (német) kormánynak lépésről lépésre olyan védekezési vonalakat kell feladnia, amelyeket Helmut Kool volt német kancellár és Theo Waigel pénzügyminiszter idején építettek ki.

Nem lett volna szabad szavatolni más EU-államokat, ám most van ilyen szavatosság. Az Európai Központi Bank állampapírokat vásárol, "ezzel az Európai Központi Bank függetlensége már csak a papíron létezik."

Németország mindig védekezett egy európai gazdasági kormányzattal szemben, legutóbb a fiskális paktummal, amelyet a hónap végén kell nyélbe ütni. "Úgy hiszem, még nem értünk a válság csúcsára" - fogalmazott Verheugen, aki szerint ez a válság nem a Lehman Bank összeomlásával, hanem "súlyos politikai hibák hosszú fejleményének" a következménye.

A Die Presse szerint Verheugennek fenntartásai vannak "az Európai Egyesült Államokat" illetően. "Ez nem felel meg az európai hagyománynak" - idézte a lap az Európai Bizottság volt alelnökét.