Az EU egyforma női és férfi nyugdíjkorhatárt írna elő

Egyszerre kell figyelembe venni a nyugdíjak hatását a munkaerő-kínálatra, a költségvetésre, valamint a szociális biztonságra - mondta, és a megoldásban alapvetőnek nevezte a szociális partnerek szerepét. Andor László ismertette az Európai Bizottság nyugdíjrendszerről összeállított fehér könyvét, amely a nyugdíjrendszer problémáinak kezelésére is kínál megoldásokat. A probléma jelentőségét mutatja a nyugdíjakra fordított állami kiadások mértéke is: amely az EU-27 tagállamban a GDP 10 százalékát teszi ki, Magyarországon nem sokkal elmaradva az uniós átlagtól 9 százalék - ismertette.

A felosztó-kirovó rendszereken egyre nő a nyomás az elöregedés miatt. A járulék emelés, vagy a nyugdíjak csökkentése nem jelenthet megoldást, ezzel szemben az EB több olyan lépést is ismertet, amelyekkel egyszerre biztosítható a rendszer fenntarthatósága, nem erodálja az uniós gazdaság versenyképességét, megőrzi a nyugdíjak értékét, és nem veszélyezteti a költségvetési egyensúlyt. A megoldás az EB szerint egyértelmű: többeknek kell hosszabb ideig dolgozniuk. A megoldások között szerepel a nyugdíjjogosultság magasabb szolgálati időhöz kötése, a nyugdíjak szintjének a várható élettartamhoz, vagy a nyugdíjalap egyenlegéhez kötése.

A nyugdíjkorhatár emelése Andor László szerint nem kell, hogy elvegye a fiataloktól a munkahelyet. Ahhoz azonban, hogy az aktivitási rátát emelni lehessen: szigorítani kell a korhatár előtti nyugdíjazást, támogatni kell a hosszabb munkaviszonyt. Az EB javaslatai között szerepel a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárának egyenlővé tétele is.