Egyetemek és cégek: szorosabb összefonódás

Nem az állami keretszámok csökkenése, hanem inkább a részösztöndíj bevezetése okozza a legtöbb fejtörést a műszaki képzések terén. „A részösztöndíj fogadtatása ma még ismeretlen, nem tudjuk, hányan fognak jelentkezni az új rendszerben” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vajta László. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja hozzátette: bizonyos műszaki területek, így az informatika így is szakemberhiánnyal küzd, és az iparág, felelősségét felismerve, gyorsabban is reagált a szakemberek számának esetleges csökkenésére.

A részösztöndíjas rendszer bizonytalanságot szül az intézmények és a vállalatok esetében is. „Több elem még ismeretlen, nem tudjuk például azt, hogy hirdethetünk-e kizárólag részösztöndíjas szakokat. Ebben az esetben ugyanis a legnépszerűbb szakokat csak ebben a formában indítanánk, az állami férőhelyeket pedig fenntartanánk a kevésbé divatos, de szükséges szakokra” – vetette fel a dékán, aki szerint az sem világos még, milyen átjárhatóság lesz a kétféle forma közt. „Az is kérdéses még, hogy a partnercégek kiadásaikat költségként elszámolhatják-e” – tette fel a kérdést Vajta László. A dékán azonban mindezek ellenére optimista: „az egyetem eddig is szoros ipari kapcsolatai a jövőben tovább fognak erősödni, így aki hozzánk bejut, annak biztosan nem lesz gondja azzal, hogyan fizesse vissza a képzés költségeit. Mivel a műszaki diploma megszerzése akár befektetésnek is felfogható, nem kizárt, hogy akár hitelből is finanszírozni fogják egyesek.”

A Kecskeméti Főiskola három kara közül – műszaki-, kertészeti-, tanítóképző – a legkényelmesebb helyzetben a mérnökképzés van. A 210 műszaki és 200 informatikai tanulmányokat folytató leendő elsős térítésmentesen tanulhat. Újdonság, hogy a Főiskola járműmérnöki alapszakon indít duális, azaz kiemelten gyakorlatorientált mérnökképzést a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft és a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft-vel egyeztetve az ősztől – nyilatkozta lapunknak Belina Károly, a műszaki kar dékánja.

Ulrich Jäger, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. HR vezetője korábban lapunknak elmondta: a duális típusú képzés jelenti a legrövidebb utat az elmélettől a gyakorlatig, amely során az utánpótlást nemcsak megfelelő tudással „vértezik fel”, hanem a céghez is kötik. A legjobb példa, hogy a kecskeméti gyár igazgatója Frank Klein is duális képzésben végzett. A pályázható képzésre 212 jelentkezőből 12 diákot választottak ki – mondta el Fabio Belá, a cég oktatásért és képzésért felelős vezetője. A Knorr- Bremse Fékrendszerek Kft honlapján is jelentkezhettek a duális képzésre a fiatalok. Tarnai Dezső Speciális HR & TM menedzser lapunknak elmondta: 14 diákot választottak ki az elbeszélgetések után több mint 80 jelentkező közül.

Van, aki pénzt is ad

„Azáltal, hogy bővítjük gyárunkat, csak az idén 400 új mérnökre lesz szükségünk” – érzékelteti a szakemberigényt Czechmeister Mónika, az Audi Motor Hungária Kft. szóvivője. „A győri Széchenyi István Egyetemen működő Audi Hungária Belsőégésű Motorok Tanszéke mellett két további, egy járműipari és egy anyagtechnológiai tanszék indítását is tervezzük.” A cég legújabb kezdeményezése egy személyre szóló ösztöndíjprogram. „A tanulmányi eredmény és a nyelvtudás döntő szempont. A mesterszakos, belsőégésű motorok szakirányos járműmérnökök pályázhatnak, majd a jelentkezőket egy bizottság interjún is meghallgatja. A kiválasztott hallgatók havi bruttó 92 ezer forintot kapnak, emellett a termelés egyik vezetőjével mentori kapcsolatban is állnak, így a szakmát is közvetlenül a cégtől tanulják” – tette hozzá a szóvivő.

„A közvetlen ösztöndíjak helyett képzési programokban gondolkodunk” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lerch Attila. A Microsoft Magyarország oktatási üzletágának igazgatója hozzátette: „az eszközök biztosítása önmagában nem elég, a legújabb technológiák esetében azok használatát is tanítani kell, amelyhez közvetlenül mi tudunk segítséget adni. A mobilplatformunkkal dolgozó 300-400 hallgató közül több mint 100-an már kisebb szoftvereket publikáltak” – említett példát Lerch. Az igazgató rámutatott: „a személyi ösztöndíjjal korábban próbálkoztunk, de az a tapasztalatunk, hogy a tényleges vállalati környezet megismertetése hatékonyabb ösztönző, mert itt konkrétabb célokat tudnak kitűzni maguknak a hallgatók.”

„A jó szakemberekkel leendő munkáltatójuknak már az egyetemi éveik alatt kapcsolatban kell állni” – jelentette ki a Világgazdaságnak a Robert Bosch Kft. regionális kommunikációs igazgatója. Ficzere Ferenc elmondta: „emiatt az összes hazai műszaki egyetemmel szoros kapcsolatot ápolunk, a Miskolci Egyetemen pedig önálló Robert Bosch Mechatronikai Tanszéket működtetünk, emellett több oktatólabort tartunk fenn” – teszi hozzá Ficzere, aki szerint még hosszú ideig érvényesül az a trend, hogy a műszaki területen végzetteknek nem jelent gondot az álláskeresés, így az ilyen diploma jó befektetésnek minősül. A kommunikációs igazgató elismeri, hogy a részösztöndíjas képzés „nagy kérdőjel”, ám úgy gondolja, hogy a számos ösztönzőprogram mellett ez sem jelenthet gondot a hallgatóknak.