Elemzők: szépségtapasz a görögmentés

Az Eurogroup döntése ma hajnalban született meg a második, 130 milliárd eurós görög mentőcsomagról. A pénz fejében az országnak rendkívül szigorú feltételeknek kell eleget tennie (a költségvetési hiány drasztikus lefaragása, strukturális reformok), így azonban megszűnt az a veszély, hogy az ország március 20-án nem lesz képes visszafizetni 14,5 milliárd eurónyi lejáró adósságát, mutatnak rá a CIB Bank közgazdászai.

A pozitív döntést követően holnap indul a magánszektor adósságcsere programja, amelynek értelmében a résztvevők görög kötvényeiket hosszabb futamidejű és alacsonyabb kuponú papírokra cserélik, így a nettó jelenértékre vetítve 70 százalékos adósságleírást vállalnak. Ez 100 milliárd euróval csökkentheti a görög adósságállományt, ahhoz azonban, hogy a GDP-arányos államadósság 2020-ra 120 százalék közelébe csökkenjen további intézkedésekre is szükség van, írja Jobbágy Sándor és Trippon Mariann.

Hozzáteszik, az EKB a mérlegében lévő görög állampapírokon keletkezett nyereségét átadja a nemzeti jegybankoknak, akik utána „belátásuk szerint” cselekszenek – továbbadják a pénzt Athénnak, ez pedig újabb 12 milliárd euróval csökkentheti az adósságot.

„A rövid távú csőd veszélye elhárult, az azonban továbbra is kérdés, hogy Görögország képes lesz-e teljes mértékben implementálni a nagyon szigorú megszorításokat, és ha esetleg igen, akkor ez elég lesz-e az adósság fenntartható szintre mérséklésére. A válasz  valószínűleg az, hogy nem, így a tegnapi döntés csak átmeneti megoldást hozott” – vélekednek a CIB elemzői.

Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke ismertette, hogy a privát szerepvállalás feltételei között szereplő egyszeri veszteségleírást az eredeti 50 százalékról 53,5-ra emelik, és a cserekötvények kuponját 3,65 százalékban határozzák meg.

A Raiffeisen Bank közgazdászai kiemelték, az európai központi bankok kötvényportfolióján későbbiekben realizált hozamokat visszacsatornázzák az adósság csökkentésére, és az új csomag kamatterhét is alacsonyabbnak állapították meg.

„Mindezeknek cserébe a görög alkotmányba beleírják, hogy az adósságszolgálat elsőbbséget élvez más kiadások felett. Ugyanakkor mindezzel együtt egy bizalmas elemzés szivárgott ki, melyet az IMF az EKB és az EB közösen készített, és mely szerint ahhoz, hogy görög adósságrátát 120 százalékra szorítsák az évtized végére, valószínűleg egy harmadik csomagra is szükség lehet” – írják elemzésükben a Raiffeisen közgazdászai.

„Sikerült megegyezni a magánbefektetőkkel, így a korábbi 110 milliárdos csomaggal, illetve az adósságcserével (ami körülbelül 73-74 százalékos adósságleírást jelent) Görögország már összességében 340 milliárd eurós támogatáshoz jut, azért, hogy a felgyülemlett tetemes adósságot kínkeservesen vissza tudja majd fizetni” – vélekedett Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza.

Nyolc éven belül 160 százalékról 120 százalékra kell leszorítani a GDP arányos államadósságot, amit csak vasszigorral, és sok-sok verejtékkel lehet majd ledolgozni, de legalább 17 tagú maradt az eurózóna, nem kellett Athént a monetáris unióból kiebrudalni – mutatott rá a közgazdász.

Hozzátette, a görögök helyzete nincs megoldva, de elvi síkon már esély mutatkozik arra, hogy lassan jóra forduljanak a dolgok.