Még "dübörgött" a magyar gazdaság – De már nem sokáig

2011 második negyedévétől kezdve a gazdaság teljesítménye (kiigazítatlan adatok alapján) mérsékelt ütemben nőtt. A növekedés súlypontja az elmúlt két negyedévben az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át – állapította meg a KSH. Ez aggodalomra adhat okot az idei évre nézve, hiszen nem valószínű, hogy a mezőgazdaság újra meg tudja ismételni tavalyi teljesítményét.

A mezőgazdaság 0,9 százalékkal járult hozzá a növekedéshez, az ipar hozzáadott értéke 3,5 százalékkal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,5 százalékos bővülés következtében – mutat rá a statisztikai hivatal.

Az ipar 0,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar visszaesése ugyanakkor tovább folytatódott, és 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A szolgáltatások csökkenése pedig 0,3 százalékponttal rontotta a teljesítményt.

A GDP-t felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2011 negyedik negyedévében 0,1 százalékkal mérsékelte, amelynek összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek fogyasztásának mennyiségi csökkenése következett be az előző év azonos időszakához képest. A külföldiek magyarországi fogyasztásában a több negyedéven át tartó csökkenés után a forint árfolyam gyengülésének hatására dinamikus növekedést mért a KSH, míg a magyarok külföldi fogyasztása továbbra is csökkent.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 1,4 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztás 0,7 százalékkal esett. Mindezek eredményeképp a végső fogyasztás 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest és ugyanennyivel mérsékelte a GDP változását.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése 4,4 százalékon alakult, amely -1,0 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Jelentős visszaesés a nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek (lakás) és a szállítás, raktározási ágakban figyelhető meg, ugyanakkor jelentősen bővültek a mezőgazdasági és a feldolgozóipari beruházások. A készletek állománya a negyedik negyedévben folyó áron 325 milliárd forinttal nőtt, míg az előző év azonos időszakában 252 milliárd forint volt a növekedés. A két felhasználási tétel együtt, azaz a bruttó felhalmozás 5,4 százalékkal csökkent, így -1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.  A belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 1,6 százalékkal csökkent.

Az export és az import továbbra is csökkenő ütemű növekedést mutatott. Az import növekedési üteme 1,7, az exporté 4,9 százalékon alakult.  A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez – állapítja meg a KSH.

Összességében tavaly a mezőgazdaság kedvező alakulása, valamint a külső konjunktúra, vagyis a nettó export segített abban, hogy a magyar gazdaság teljesítménye pozitív tartományban maradjon. Idén azonban az eurózóna nem biztos, hogy el tudja kerülni a recessziót, amely a magyar export teljesítményét is visszavetheti.Az sem várható, hogy a fogyasztás a gazdaság motorjává váljon, hiszen a kényszerűen restriktív gazdaságpolitika negatív hatást gyakorol erre.

Elemzők szerint azt sem lehet kizárni, hogy év közben újabb költségvetési kiigazításra kerül sor, hogy a GDP 3 százaléka alatt maradjon a deficit, amely újabb negatív hatást fejthetne ki a növekedésre. További kockázatot jelent a gyenge hitelezés, míg az autóipari beruházások, valamint a külső környezet esetleges javulása segítheti a gazdaság bővülését. Közgazdászok szerint idén stagnálás várható, azonban többen recessziót jósolnak alapforgatókönyvük szerint.

Átlag felett a magyar növekedés

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2011 negyedik negyedévében 0,6 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagországok felében, köztük Magyarországon is, az EU átlaga fölötti volt a gazdasági növekedés. Hét tagországban: Cipruson, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában csökkent a GDP volumene.