Az a jó hír, ha nincs hír? - Már nem

Míg az év első hónapjai tipikusan arról szóltak, hogy „az a jó hír, ha nincs hír”, addig a második negyedévben az lehet meghatározó, kellő pozitív gazdasági eredmény születik-e ahhoz, hogy a tőkepiacokon tapasztalt egyre optimistább hangulat fennmaradjon. „Az idei év legégetőbb gazdasági problémáján, a görög államcsőd rendezésén túl vagyunk, és ezzel az eurózóna válsága körüli félelmek jelentősen csökkentek, így lehetőség nyílik a kevésbé akkut, ugyanakkor legalább annyira fontos gondok kezelésére” – magyarázta a befektetési szakember.

Jelenleg több tagállam – Spanyolország, Olaszország – is komoly költségvetési nehézségekkel küzd, emellett mind az eurózóna mind a német beszerzési menedzser index csökkenése a gazdasági növekedés további lassulását vetíti előre. Az említett kihívásokkal úgy kell szembenézni, hogy közben a tartósan magas olajár hatására jelentősen megugrott az infláció, valamint a továbbra is magas munkanélküliség és a kormányzati megszorítások miatt rövid távon nem várható a háztartások keresletének élénkülése.

A tengerentúlon ehhez képest jóval pozitívabb a kép, hiszen az amerikai gazdaság láthatóan magára talált. A munkanélküliség tovább csökken, az építőipar maga mögött hagyta a mélypontját, a fogyasztói bizalom, a kiskereskedelmi forgalom és a banki hitelezés is javul.  A gazdaság várható növekedése pedig 2 százalék körül alakul éves szinten, így idén a fejlett régiók éllovasa lehet.

„A feltörekvő piacokat tekintve szintén lassulás figyelhető meg, ami leginkább Kína esetében szembetűnő. A kétszámjegyű GDP növekedés már rég a múlté, idén már a 8 százalékos növekedés is kérdéses. Jelenleg minden szem a kínai ingatlan- és bankszektoron van: kérdés, hogy az ingatlan- és hitelpiac ismételt élénkítése sikeres lesz, vagy összeomlik az ingatlanpiac” – mondta el Horváth István.

„Az említett növekedési bizonytalanságok miatt az első hónapok tőzsdei emelkedése után nagy esélyét látjuk egy jelentősebb tőkepiaci korrekciónak, míg a geopolitikai kockázatok miatt tovább emelkedhet az energiahordozók ára, így a nyersanyag továbbra is vonzó befektetési célpont marad” – mondja a befektetési szakember.

„Magyarországot tekintve az előttünk álló negyedév egyértelműen legfontosabb kérdése az EU/IMF tárgyalás elindulása lehet. A megállapodás elhúzódásának már most kedvezőtlen hatásai vannak. Az országgal szembeni bizonytalanság a tervezetthez képest jóval magasabb szinten tartja a finanszírozást biztosító állampapírok hozamát, ami előbb-utóbb a költségvetésben is megjelenik a növekvő kamatkiadások miatt romló hiányszámokban. Ezt a képet árnyalhatja, hogy a második negyedév növekedési kilátásai valamelyest javulhatnak az első negyedévhez képest, a nagy autóipari beruházások termelés-beindulásának, valamint a Nyugat-Európa húzta export növekedésének köszönhetően” – véli Horváth István.