BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

MNB: 80 százalék felett maradt az adósság

A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,3 százalékát érte el. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP -4,3 százaléka volt az elmúlt egy évben. Az államháztartás és a háztartások nettó finanszírozási képességére jelentős hatást gyakorolt a 2011 első negyedévében elszámolt, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer, amely az éves GDP 9,5 százaléka volt. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 2,5 százalékát érte el a 2011 negyedik negyedévével záruló egy évben. A külföld nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -1,9 százalékát tette ki az elmúlt egy évben, közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 4,3 százalékát tette ki (1201 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer figyelembe vétele nélkül az államháztartás nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP -5,2 százaléka (-1477 milliárd forint) volt. 2011 negyedik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -6,1 százalékát érte el (-482 milliárd forint).

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011 negyedik negyedévének végén a GDP 80,6 százalékát tette ki (22692 milliárd forint). Az adósságot a negyedik negyedévben 1030 milliárd forinttal csökkentette a nettó visszafizetés (tranzakció), és 764 milliárd forinttal növelte a forint gyengülése (átértékelődés). 2011 végén 1 forintnyi  árfolyamváltozás 0,14 százalékpont változást okozott a GDP százalékában kifejezett bruttó adósságban.

2011 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 920 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek, az államháztartáson belül nyújtott hitelek és a befektetési jegyek állománya jelentősen csökkent. A kötelezettségek esetében meghatározó volt az államkötvények és a külföldi hitelek csökkenése. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képességére (121 milliárd forint) jelentős hatást gyakorolt, hogy a központi kormányzat átvállalta a megyei önkormányzatok adósságát. A helyi önkormányzatok pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkentek a hitelintézeti betétek, a kötelezettségeik közül pedig számottevően csökkent a kötvényekben fennálló adósság. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége (317 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól felvett hitelek elengedése miatt alakult ki.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -4,3 százalékát érte el (-1210 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt az államháztartásnak fizetett tőketranszfer nélkül számolt finanszírozási képesség az elmúlt egy évben a GDP 5,2 százaléka (1468 milliárd forint) volt. A negyedik negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 8,1 százaléka volt (639 milliárd forint).

2011 negyedik negyedévében a végtörlesztés jelentős hatást gyakorolt a háztartások nettó finanszírozási képességére (174 milliárd forinttal növelte azt), valamint pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek szerkezetére. A pénzügyi eszközök közül számottevően csökkentek a külföldi készpénz, a devizabetétek, a tulajdonosi részesedések és kisebb mértékben a biztosítástechnikai tartalékok, ugyanakkor jelentősen nőttek a forint készpénz és a forintbetétek. A kötelezettségek esetében a devizahitelek tranzakcióból eredő csökkenése - elsősorban a végtörlesztés miatt – kiemelkedő mértékű volt, ugyanakkor a forinthitelek – elsősorban szintén a végtörlesztéshez kapcsolódóan – számottevően nőttek.

A végtörlesztés hatása a szektorok nettó finanszírozási képességére A végtörlesztés jelentős hatást gyakorolt a háztartások, az államháztartás és a pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képességére 2011 utolsó és 2012 első negyedévében.

2011 negyedik negyedévében a háztartások piaci árfolyamon számolva 642 milliárd forint összegben fizették vissza devizahiteleiket a végtörlesztés feltételeit kihasználva, ennek során 174 milliárd forint tőketranszfert kaptak részben a pénzügyi vállalatoktól (122 milliárd forint értékben) és részben az államháztartástól (52 milliárd forint értékben). 2012 első negyedévében a háztartások piaci árfolyamon számolva 712 milliárd forint összegben fizették vissza devizahiteleiket a végtörlesztés keretében, ennek során 196 milliárd forint tőketranszfert kaptak részben a pénzügyi vállalatoktól (137 milliárd forint értékben) és részben az államháztartástól (59 milliárd forint értékben).

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,5 százaléka volt (709 milliárd forint). A negyedik negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 1,3 százalékát érte el (102 milliárd forint).

A negyedik negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a betéteiket, a hiteleiket és tulajdonosi követeléseiket növelték. A kötelezettségek esetében a tulajdonosi tartozások növekedése, valamint a hitelek csökkenése volt a meghatározó.

A külföld nettó finanszírozási képessége (lényegében a nemzetgazdaság finanszírozási képessége fordított előjellel) 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -1,9 százalékát tette ki (-536 milliárd forint). A negyedik negyedévben a külföld finanszírozási képessége a negyedéves GDP -2,5 százaléka volt (-197 milliárd forint).

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a tulajdonosi követeléseiket és egyéb követeléseiket növelték, valamint betétjeiket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat és nyújtott hiteleiket csökkentették. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a betétek és a hitelek növekedtek, ugyanakkor a készpénz, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdonosi tartozások és az egyéb tartozások számottevően csökkentek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.