MNB: Csak mi vettünk állampapírt a régiós jegybankok közül

A rosszabb hitelbesorolású, magas külső adósságú, kevésbé hiteles gazdaságpolitikával rendelkező feltörekvő országok esetében a nemkonvencionális monetáris eszközök alkalmazására általában kisebb a mozgástér, mint a fejlett országokban, fejlett hitelpiaccal. A közelmúltbeli válság alatt a feltörekvő országok is alkalmaztak likviditásbővítő eszközöket, azonban a közvetlen hitelpiaci beavatkozás és állampapír-vásárlás csak elvétve, és a fejlettebbnek tekinthető feltörekvő piacok esetében fordult elő.

Ennek az az oka, hogy a kevésbé sérülékeny országok viszonylag gyorsan növekedési pályára álltak anélkül, hogy a jegybanki kamatok elérték volna természetes alsó korlátjukat, ezért esetükben nem volt szükség monetáris lazításra. Másfelől a sérülékenyebb feltörekvő országokban a belföldi szektorok devizakitettsége és a bankrendszer ezzel összefüggő problémái miatt nem volt lehetőség a monetáris kondíciók érdemi enyhítésére, írják a pénzügyi stabilitásról szóló jelentésükben az MNB közgazdászai.

Csak az MNB vett állampapírt a másodlagos piacon a régióban

A rendelkezésre álló információk alapján a kelet-európai régiós jegybankok — az MNB kivételével — kizárólag a likviditásnyújtó, refinanszírozási eszközök különböző típusait használták. Az MNB a régiós jegybankokhoz viszonyítva intenzívebben alkalmazta az eszköztárát. A válság alatt a devizalikviditást javító és a forintlikviditást támogató eszközök mellett az MNB volt a régióban az egyetlen jegybank, amely állampapírt vásárolt a másodpiacon, és jelzáloglevél-vásárlási programot hirdetett.

Az MNB február 15-én bejelentett három további eszközzel igyekszik támogatni a hazai bankrendszer stabilitását és szükség esetén javítani annak hitelezési képességét. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek az intézkedések nem alkalmasak a hitelezési hajlandóság befolyásolására.

És új eszközöket vetett be...

Az MNB 2012 márciusában havi rendszerességű, értékpapír-fedezet melletti, változó kamatozású, a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező kamatköltségű, kétéves futamidejű hiteleszközt hirdetett meg azon hitelintézetek számára, amelyek vállalják, hogy a hitel futamideje alatt vállalatihitel-állományuk nem csökken a 2011. december végi értékéhez viszonyítva, ezzel is támogatva a vállalati hitelezés bővülését. Az új eszköz hatására a bankok lejárati prémium nélkül juthatnak hosszú futamidejű forráshoz, ami ellensúlyozhatja a banki mérlegek forrásoldalának elmúlt időszakban megfigyelhető rövidülését. A lejárati összhang így elérhető javításán keresztül megerősödhet a bankok mérlege, ami ellensúlyozhatja a hitelezési képesség csökkenését.

Az MNB 2012-ben folytatja a fedezeti körnek 2008-ban megkezdett bővítését, hogy a jegybank oldja a hitelnyújtást fékező likviditási korlátokat. A jegybank 2008 októbere óta a legalább „BBB-” hitelminősítéssel rendelkező vállalati és banki kötvényeket fogadja el fedezetként. A magyar szuverén adósság leminősítését követően több, államilag garantált értékpapírnak megszűnt a befogadhatósága a hitelminősítési kritérium miatt. 2012. áprilistól az MNB fedezeti köre kibővül a Magyar Állam hitelminősítésével megegyező, vagy annál kedvezőbb minősítésű vállalati és banki kötvényekkel.

Ugyanettől az időponttól az MNB befogadja az egyéb feltételeknek megfelelő, a BÉT-en kívüli egyéb szabályozott és az MNB által elfogadott nem szabályozott piacokra bevezetett vállalati és banki kötvényeket, valamint jelzálogleveleket is fedezetként. A jegybank korábban az önkormányzati kötvények kivételével hitelműveleteinél kizárólag forint-értékpapírokat fogadott el fedezetként. A szuverén leminősítéseket követően egyes magyar kibocsátók, elsősorban a Magyar Állam euro-értékpapírjai kikerültek az EKB fedezeti köréből, csökkentve a hitelintézetek likviditási pufferét. Az MNB a kialakult helyzetben a Magyar Állam által kibocsátott deviza-értékpapírok és a magyar vállalatok által kibocsátott a forint kötvényekhez hasonló kritériumoknak eleget tevő devizakötvények fedezetként történő elfogadásával képes ellensúlyozni a leminősítések likviditást csökkentő hatását.

A lakossági jelzáloghitelezésnél a banki forrásbevonásban és lejárati összhang növelésében kulcsszerepet tölt be a jelzáloglevél-piac. Az MNB 2010. évi forint jelzáloglevél-vásárlási programjának tapasztalatai alapján a jegybank a jelzáloghitelezéshez kapcsolódó banki forrásbevonást csak megfelelő kibocsátási hajlandóság esetén tudja piaci vásárlásokkal hatékonyan támogatni. A lakossági hitelnyújtás élénkítéséhez az MNB a kormánnyal egyetértésben kidolgozandó, az univerzális jelzáloglevél-kibocsátást lehetővé tevő jogszabály-módosítást követően univerzális jelzáloglevél-vásárlási program elindításával próbál hozzájárulni.