EU-bajnok inflációhoz rekorder alapkamat Magyarországon

Nem változott az irányadó ráta Magyarországon, ezzel továbbra is hazánk büszkélkedhet az Európai Unió legmagasabb kamatszintjével.

A döntés 2 órai közzététele előtti, illetve az azt követő percekben a forint árfolyama 298,1 és 298,8 között ingázott néhányat. 14 óra 5 perckor egy euró 298,2 forintot ért a bankközi devizapiacon.

Az április 24-i ülésen a Monetáris Tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott tartásra, Király Júlia 25 bázispontos emelést, Cinkotai János 25 bázispontos csökkentést szorgalmazott.

Az infláció jelenleg az uniós tagállamok közül hazánkban a legmagasabb, áprilisban az EU-harmonizált éves ráta 5,6 százalék volt; Észtországban 4,3 százalékos, Lengyelországban és Csehországban pedig 4,0 százalékos fogyasztóiár-emelkedést regisztráltak. Romániában, ahol egy éve még 8 százalék fölötti volt az átlagos drágulás, a bázishatás eltűnésével 2 százalék alá lassult az ütem. Az alapkamat is Magyarországon is a legmagasabb; Romániában 5,25 százalék, Lengyelországban 4,75 százalékos az irányadó ráta. Az öreg kontinensen a 9,5 százalékos szerb alapkamat a legmagasabb.

Elemzők szerint idén egy kamatvágást hajthat végre a jegybank, és év végére 6,75 százalék lehet az irányadó ráta. Ez az alapforgatókönyv akkor kerülhet veszélybe, ha súlyosbodik az euróövezeti válság, vagy nem sikerül időben megállapodni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal egy hitelkeretről.

„Nagy meglepetést nem okozott az MNB, amikor a kamatok tartásáról döntött. A Magyarország, valamint az EU és az IMF közti tárgyalások lehetséges elindulásáról szóló hírek ugyan jelentős hirtelen hozamesést, a forint erősödését, valamint a CDS-árak csökkenését okozták egy hónappal ezelőtt, de annak a pozitív hangulatnak nem volt folytatása. A forint és a CDS nagyjából ott van, mint akkor volt, a hosszú lejáratú államkötvényhozamok pedig az esés felét vissza is adták” – vélekedett Duronelly Péter a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Az eurózónában ismét feszült a tőkepiaci hangulat, a görög és a spanyol bankszektorból megindult tőkemenekítés a közös valuta egzisztenciális jövőjét veszélyeztetik, míg a spanyol bankrendszerből előkerülő újabb és újabb csontvázak arról tanúskodnak, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, mekkora pénzügyi áldozatvállalást követelnek a periféria országai a stabil központi országoktól ahhoz, hogy pénzügyi rendszereik kártyavárként ne omoljanak össze” – mondta el Duronelly Péter.

Hozzátette: Bár a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ezekre a jelekre nem figyel, de mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a feltörekvő országok gazdasági növekedése – különösen Kína esetében – érezhetően csökken, ami várhatóan visszaveti majd a magyar államkötvény iránti befektetői étvágyat is. 

Véleménye szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyre mélyülő belföldi recesszió ellenére az infláció makacsul a cél felett marad, ami önmagában nem indokolja a kamatok vágását — különösen úgy, hogy az euró forintban mért árfolyama ismét a régi csúcsok felé kúszik. 

„Ennek okán nem gondoljuk, hogy az ősz előtt kamatvágásra kerülhet sor, sőt, a nemzetközi hangulat további romlása esetén kamatemelést sem tartunk kizártnak” – vetítette előre.

„Miközben a reálgazdasági folyamatok (GDP, fogyasztás, beruházások) alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, az elmúlt hetekben fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre” – vélekedett a kamatdöntés után kiadott elemzésében Suppan Gergely.

A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a hazai gazdaság sérülékenységét igen jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek.

„A legújabb adótervek pedig nem teszik lehetővé, hogy jövőre a 3 százalékos inflációs cél teljesüljön – noha a belső kereslet hiányában a jegybank elvileg áttekinthet az adóemelések okozta egyszeri inflációs tényezőkön” – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy az IMF-tárgyalások lezárása stabilizálhatja a forint árfolyamát, illetve jelentősen csökkenheti az állampapírhozamokat és a kockázati felárakat, így annak lezárását követően kerülhet csak sor a kamatok csökkentésére, azonban ahhoz az is szükséges, hogy a forint erősödése a középtávú inflációs kilátásokat is érdemben javítsa.

Az év végére 6,50-6,75 százalékos alapkamatra számítanak a TakarékBank elemzői, ami jövő év végére fokozatosan 6 százalékra csökkenhet. Az európai adósságválság eszkalálódása, illetve annak következtében a forint esetleges drámai gyengülése viszont kamatemeléshez is vezethet, azonban alapforgatókönyvük szerint Görögország nem válik ki az eurózónából, így az európai adósságválság folyamatai ellenőrzés alatt tarthatóak maradnak.