Ezt javasolja Magyarországnak Brüsszel

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye ezen a napon ismertette az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelését és az egyes országokra szabott ajánlásokat.

Délután José Manuel Barroso európai bizottsági elnök sajtótájékoztatón ismerteti, milyen következtetéseket vont le és milyen döntéseket hozott a biztosok testülete az országértékelések nyomán. 

A jövő évi kohéziós források egy részének zárolásáról hozott uniós pénzügyminiszteri döntés visszavonására tett ma javaslatot az Európai Bizottság.

A mintegy 150 milliárd forintos forrás zárolásának megszűntetéséről a pénzügyminiszterek tanács (Ecofin) június 22-i ülésén dönthet. A brüsszeli testület javaslatát a ma megjelentett úgynevezett specifikus országjelentésben adta ki. A bizottság az összes EU-tagállamról adott ki ilyen jelentést, amelyben az általuk április végéig benyújtott középtávú költségvetési tervet, más néven konvergenciaprogramot (az eurózóna-országok esetében stabilitási programot), illetve a versenyképességi célkitűzéseket tartalmazó nemzeti reformprogramot értékelte. Magyarország a Széll Kármán-terv 2.0 nevű programban egyesítette a két dokumentumot.

A kohéziós támogatások zárolására – amit a márciusi Ecofin-ülés döntött el – a hazánk ellen 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás keretében még februárban tett javaslatot az Európai Bizottság. A testület – illetve az ajánlást elfogadó Ecofin – ezzel kívánta szankcionálni azt, hogy hazánk nem tett eleget a költségvetési hiány fenntartható módon történő csökkentésére.

Akkor Brüsszel úgy látta, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is csak egyszeri tételek miatt, vagyis nem fenntartható módon teljesülhet a GDP három százaléka alatti hiányra vonatkozó uniós hiányelőírás. A jövő évre vonatkozóan pedig akkor azt mondta a testület, hogy még formai szempontból sem tudjuk teljesíteni az előírást.

Ezzel szemben a mai jelentésében a bizottság azt közölte, hogy a magyar államháztartási hiány fenntartható módon az EU által előírt, a GDP három százalékos küszöbe alatt marad idén és jövőre is. A brüsszeli lépés annyiban nem számít meglepetésnek, hogy a bizottság három hete kiadott gazdasági előrejelzésében is már ezt közölte.

A Magyarországról szóló dokumentum szerint ebben az évben - miként azt az idei tavaszi előrejelzésben Brüsszel prognosztizálta - a magyar gazdasági teljesítmény 0,3 százalékkal csökken, majd 2013-ban "némileg lendületbe jön", mintegy egy százalékos szerény növekedést érhet el. A munkanélküliség 2012-ben enyhén csökken 10,6 százalékra, majd a következő esztendőben várhatóan tovább esik. A gazdasági teljesítményről szóló tavaszi előrejelzés azonban - jegyezték meg a mostani értékelés összeállítói - még nem tartalmazta az idei első negyedévi 1,3 százalékos GDP-csökkenést, ami a várnál sokkal erőteljesebb visszaesés.

Ugyancsak a tavaszi előrejelzés elkészülte után váltak ismeretessé az Európai Bizottság számára olyan egyéb információk, amelyek a deficitet befolyásoló különböző magyar intézkedésekről szólnak, és amelyek alapján Brüsszel úgy véli: 2013-ban a magyarok által tervezett 2,2 százalék helyett 2,7 százalékos lehet a GDP-arányos hiány.

Az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács idén januárban azt állapította meg, hogy Magyarország nem tett hatékony lépéseket a konszolidációs folyamat érdekében. Ennek nyomán - állapította meg az Európai Bizottság - a magyar kormány erőfeszítéseket hozott annak érdekében, hogy biztosítsa a költségvetési célok elérését 2012-ben, valamint a 2013-ban is, amikor kivezetnek a rendszerből lényeges egyszeri bevételeket. A brüsszeli testület szerint a magyar kormány széles körű szerkezetireform-programba vágott bele, ami a munkapiac kulcsfontosságú elemeit is megcélozza, valamint lépéseket tartalmaz az üzleti környezet reformja érdekében. A politikai válaszok azonban - vélekedett a Bizottság - számos területen meglehetősen hiányosak. 

A kihívások kapcsán a brüsszeli dokumentum összeállítói megállapították, hogy a 2012-es 2,5 százalékos, illetve a 2013-as - hivatalos magyar tervek szerint továbbra is megfogalmazott - 2,2 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését "fenntartható módon kell majd biztosítani". Felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdasági stablitásról már elfogadott sarkalatos törvény nem tartalmaz kötelező erejű középtávú költségvetési keretet.

"Ezen túlmenően a közelmúltbeli adóváltoztatások negatívan hatottak az alacsony keresetűekre, és ennek folytán nem járultak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez" - olvasható az Európai Bizottság értékelésében. A közfoglalkoztatást átszervezték, ami összességében szűküléssel járt, és ez ellentétes irányú a 2011-es ajánlásokkal - áll a dokumentumban. 

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény megítélése szerint további kihívást jelent a közigazgatás átláthatósága és színvonala, amely tekintetben Magyarország számos jelzőszám vonatkozásában alacsonyan teljesít. Aggodalomra lát okot az uniós testület az oktatási rendszer méltányosságát és hatékonyságát illetően is, "különösen azokra az újabb törvényi változtatásokra tekintettel, amelyek magukban hordozzák a korai iskolaelhagyók számának növekedése és a magyar oktatási rendszeren belüli szegregáció veszélyét".

Az idei magyar nemzeti reformprogram és konvergenciaprogram brüsszeli értékelés szerint jelentős intézkedéseket tartalmaz, amelyek megvalósítása előmozdíthatja a kulcsfontosságú kihívások megválaszolását, ám olyan lépésekre van szükség, amelyek biztosítják azt, hogy a politika alakítása következetesebben és hatékonyabban támogatja e célokat.

Az Európai Bizottság a Magyarország tekintetében megfogalmazott "országspecifikus ajánlások" között első helyen azt emelte ki, hogy erősíteni kell a fiskális erőfeszítéseket a túlzott deficit mérséklése érdekében, ami hozzájárul a közadósság magas szintjének csökkentéséhez is. Brüsszel szerint Magyarországnak "költségvetés-semleges módon" növelnie kell a munkapiaci szereplők számát, enyhítenie kell az adóreformnak az alacsonykeresetűekre gyakorolt hatását. Magyarországtól azt is elvárja az uniós testület, hogy valósítsa meg az üzleti környezet javítását célzó intézkedéseket annak a szabályozási reformnak és az adminisztratív terheknek a csökkentése révén, amelyeket a nemzeti reformprogram tartalmaz.