Nyolcvanmilliárdos áfavisszatartás

„Egyszeri, fájdalmas sokk” – így jellemezte az áfavisszaigénylések határidejének megnövekedését az ügyfeleinél Földes Balázs, a KPMG adótanácsadó áfaigazgatója. A február elsején hatályba lépő módosítás, melynek most volt először érezhető a hatása, 45-ről 75 napra tolta ki azt az időt, mely alatt az államnak fő szabály szerint el kell utalnia a visszaigényelt áfát a cégeknek. A forintosított összeg nem kicsi: áprilisban az áfavisszautalás összege 77,9 milliárd forinttal volt kevesebb volt, mint egy évvel korábban, összesen 24,7 milliárd forint – derül ki az NGM által közzétett tájékoztatóból.

Ezzel az év első négy hónapjában visszautalt áfa  567,8 milliárd forintra emelkedett, ami annak ellenére elmarad a 2011 január-áprilisi 573,9 milliárdtól, hogy az állam 2012 első három hónapjában rendre több áfát utalt vissza, mint egy évvel korábban. Banai Péter Benő NGM-államtitkár az adatokat kommentálva azt mondta, az első négyhavi áfatöbbletből a visszautalási határidő hosszabbítása 85-90 milliárd forintot magyaráz meg. Ez a január-áprilisi éves bevétel-növekedés közel fele.

A visszaigénylési határidő megnövelése az olyan, klasszikusan áfavisszaigénylő szektorokat érinti elsősorban, mint az exportőr,  vagy külföldieknek bérmunkát végző cégek, illetve a gyógyszer-, nyomdaipar – mondta a Világgazdaságnak Földes Balázs. Előbbieket azért, mert a belföldi beszerzéseik, költségeik után áfát visszaigényelnek, míg külföldre áfamentesen értékesítenek, utóbbiak pedig normál kulcsú termékekből állítanak elő olyan árut, amit aztán a szektor áfaszabályozása miatt alacsonyabb kulccsal adnak el. Emellett érzékenyen érintheti az egyszeri nagyberuházásokban, nagybeszerzésekben érintett cégeket, hiszen egy milliárdos ügylet után százmilliós nagyságrendű tétel lehet, amit aztán egy hónappal később kapnak vissza az államtól.

„Nem ritka, hogy egy ilyen döntésnél komolyan tervezni kell a finanszírozást, volt olyan ügyfél, akinél úgymond kezelendő problémaként jelentkezett a kitolt határidő” – magyarázta Földes Balázs. A szakember úgy véli, a mostani átállás a sokk elmúltával nem jelent folyamatos gondot azoknál a cégeknél, melyek állandó visszaigénylő pozícióban vannak, hiszen „például októberben már teljesen mindegy lesz cash-flow szempontjából, hogy melyik hónapra vonatkozó visszaigénylés érkezik épp”. Újra és újra jelentkező nehézséget jelenthet ugyanakkor az említett nagy, egyszeri tranzakciónál, üzletágértékesítéseknél.

Az adószakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a tapasztalat szerint a cégek nemigen merik kérni a főszabálytól eltérő, 45 napos, rövidített visszaigénylést, amellyel akkor élhetnek, ha minden egyes szállítói számlájuk – a le nem jártak is – ki van fizetve. Ha ugyanis csak egy ötezer forintos kifizetetlen tételt is talál a kérés nyomán vizsgálódó NAV, akkor máris akár a teljes bevallás végösszegének 5 százalékáig terjedő, óriási bírsággal szembesülnek a vállalkozások. „Egy-két ügyfél volt csupán, amely megpróbálta a bevallást és kifizetéseket úgy időzíteni, hogy élhessen a 45 napos kiutalással” – mondta. Ráadásul az adminisztrációs átállás sem könnyíti meg a cégek dolgát: a NAV-nyomtatványokon csak egy eldugott alsó sarokban van egy rubrika a 45 napos kérelemről, de ezt is csak a hozzáértők tudják azonosítani, mert nincs mellette magyarázat. Csupány annyi, hogy ez egy nyilatkozattételi lehetőség a vonatkozó törvény alapján.

Érdekesség, hogy a körbetartozásokkal és likviditáshiánnyal leginkább küzdő építőipart ez a szabályozás csak részben érinti. „Az ágazatban az engedélyköteles munkáknál fordított áfa van, a végső fogyasztó fizeti meg az áfát, nincsenek levonható tételek” – magyarázta a Világgazdaságnak Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nem engedélyköteles munkáknál „elég jelentősen sújtja az új szabály a vállalkozókat”.

Az áfavisszautalási határidő meghosszabbításának makrogazdasági jelentősége nincs, a kiadási oldalon lévő csúszás ugyanakkor csökkenti a központi költségvetés idei finanszírozási igényét és javíthatja az évközi megítélést – mondta lapunknak Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője. Az ESA-szerinti – azaz az Európai Unió által figyelembe vett – egyenleget ez a hatás nem befolyásolja – hangsúlyozta a szakember.