Több mint 500 milliárdot hozott a forint erősödése

A forint erősödése miatt 526 milliárd forinttal csökkent, míg  a nettó adósságfelvétel 231 milliárddal növelte az adósságot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból. Tavaly év végén még 310 forint felett jegyezték az eurót, míg márciusra 285-ös szintre erősödött a hazai deviza. A pénzügyi számlák szerint ezzel a GDP 80 százaléka alá került az adósságráta.

„Az államadósság változásában a forint árfolyamának alakulása borzasztóan fontos” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza úgy látja, ahhoz képest, hogy a kormány milyen jelentős erőfeszítéseket tett az adósság csökkentésére, minimális eredmények látszanak.

„Tavaly nagyot csökkent az adósság a mangán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével, azonban ezt a hatást a forint árfolyamának gyengülése ellensúlyozta” – mondta lapunknak Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza szerint látni lehetett, hogy egy erősebb árfolyamnál csökkenni fog az adósság. „A forint jóval erősebb már, mint év végén” – tette hozzá.

Török Zoltán ugyanakkor úgy vélekedett, hogy egy nagyobb forintgyengülés ezeket az eredményeket bármikor elmoshatja. Meglátása szerint a hazai deviza esése pedig nem zárható ki, és a görög válság miatt 325 forinton is jegyezhetik az eurót a jövőben.

„Ebben az évben nem lesz gazdasági növekedés, a GDP reálértéken csökkeni fog” – magyarázta a Raiffeisen elemzője, és emiatt az adósság GDP-hez viszonyított értéke növekedhet. Ugyanakkor a magas infláció segíthet az adósság mérséklődésében – tette hozzá.

Kondrát Zsolt úgy látja, megfelelő gazdaságpolitika esetén középtávon erősebb árfolyammal kell számolni. „A következő hónapokat még a görög válság terheli, de helyes gazdaságpolitikával erősebb árfolyam lehet, ami csökkenti az adósságrátát” – mondta Kondrát Zsolt.

Török Zolán szerint optimista forgatókönyvvel számolva 79,7 százalék lehet év végén az adósság, de ezt még 285 forintos várható árfolyammal számolták a Raiffeisen közgazdászai. Török most pesszimistább, és gyengébb forintárfolyammal a GDP 80 százaléka fölött lehet az államadósság a GDP-hez képest.

Kondrát Zsolt úgy vélte, hogy a gazdasági és költségvetési folyamatok idén már nem vezetnek érdemben az adósságráta további csökkenéséhez, de a magán-nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon megmaradt részének felhasználásával és az árfolyam erősödésével mégis csökkenhet a ráta. Az MKB Bank közgazdászainak várakozása szerint körülbelül 77 százalékig. Ennek mértéke függ attól is, hogy megállapodunk-e az IMF-fel ebben az évben. Ha megegyezünk egy hitelkeretről az erősítheti a forintot, és így csökkenhet az adósságráta – mutatott rá. 

„Az előzetes pénzügyi számlák GDP arányos mutatóinak kiszámolásához a 2012. első negyedévi folyóáras GDP-re az MNB a saját becslését alkalmazta” – válaszolta a Világgazdaságnak a jegybank arra a kérdésünkre, hogy milyen növekedéssel számoltak.

„Az első negyedéves GDP becslésénél a KSH kedden publikált, a GDP első negyedéves volumenváltozására vonatkozó adatot már figyelembe vettük” – tették hozzá. Kiemelték, hogy az első negyedévre 6 485 milliárd forint folyóáras GDP-t becsültek.

A pénzügyi számlák szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2012 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -4,4 százaléka (-1262 milliárd forint) volt. 2012 első negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -1,9 százalékát tette ki (-124 milliárd forintot).

2012 első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 203 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a hitelek, a tőzsdei részvények, a befektetési jegyek és az egyéb követelések állománya számottevően csökkent, míg a betétek és az adósságpapírok állománya nőtt tranzakcióból eredően. A kötelezettségek esetében meghatározó volt az állampapírok növekedése és a külföldi hitelek valamint az egyéb tartozások csökkenése.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 89 milliárd forint volt. Pénzügyi eszközeik közül jelentősen növekedtek a hitelintézeti betétek, a kötelezettségeik közül pedig számottevően csökkent a kötvényekben és hitelekben fennálló adósság, míg az egyéb tartozások növekedtek tranzakcióból eredően. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 10 milliárd forint volt. Eszközeik közül az egyéb követelések, tartozásaik közül a hitelek csökkentek – írja a jegybank.

A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2012 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,2 százaléka (1489 milliárd forint) volt. 2012 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (345 milliárd forint) a negyedéves GDP 5,3 százalékát tette ki. A végtörlesztéshez kapcsolódó tőketranszfer nélkül számolt nettó finanszírozási képesség (149 milliárd forint) a negyedéves GDP 2,3 százalékát érte el az első negyedévben.

A végtörlesztés hatása a szektorok nettó finanszírozási képességére

A végtörlesztés jelentős hatást gyakorolt a háztartások, az államháztartás és a pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képességére 2011 utolsó és 2012 első negyedévében.

A pénzügyi számlák szerint 2011 negyedik negyedévében a háztartások piaci árfolyamon számolva 642 milliárd forint összegben fizették vissza devizahiteleiket a végtörlesztés feltételeit kihasználva, ennek során 174 milliárd forint tőketranszfert kaptak részben a pénzügyi vállalatoktól (122 milliárd forint értékben) és részben az államháztartástól (52 milliárd forint értékben).

2012 első negyedévében a háztartások piaci árfolyamon számolva 712 milliárd forint összegben fizették vissza devizahiteleiket a végtörlesztés keretében, ennek során 196 milliárd forint tőketranszfert kaptak. A központi bank becslései szerint a háztartások 2012 első negyedévében a pénzügyi vállalatoktól 144 milliárd forint értékben, az államháztartástól 52 milliárd forint értékben kaptak tőketranszfert.