Surányi: A jó gazdaságpolitika a döntő, nem az euró

A CIB Bank Zrt. jelenlegi elnöke ezt a Magyar Közgazdasági Társaság és a Budapesti Gazdasági Főiskola ''Az euró magyarországi bevezetésének újragondolása című pénteki budapesti kerekasztal beszélgetésén mondta. A vitát abból az alkalomból tartották, hogy Neményi Judit, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa és Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa e témáról jelentetett meg korábban tanulmányt a Közgazdasági Szemlében.

Surányi György szerint már az eurózóna létrehozásakor minden elméleti megalapozottság nélkül határozták meg a belépés feltételeit, az úgynevezett maastrichti kritériumokat, és ez is hozzájárul a monetáris unió mai gondjaihoz.

Surányi György a vitában rámutatott: az euróválság közepette azok az országok teljesítenek jól, amelyek jó gazdaságpolitikát folytatnak, függetlenül attól, hogy bevezették-e az európai közös valutát vagy nem. Példaként Németországot és Lengyelországot említette, amely államok jól állták a sarat a válságban, pedig a németeknél euróval fizetnek, míg a lengyelek nem vezették be az eurót. Surányi György arról is részletesen beszélt, miért tartja elhibázottaknak és önkényesen megválasztottaknak a maastrichti előírásokat.

Véleménye szerint közgazdasági elméletileg nincs magalapozva, miért éppen évi maximum 3 százaléknak kell lennie az államháztartási hiánynak a GDP-hez mérten, s miért kell efölött büntetni az ezt nem teljesítő államokat, vagy miért épp 60 százalék a GDP-hez képest az államadósságnak az a felső plafonja, ami még elfogadható. Hibának tartotta azt is az egykori jegybankelnök, hogy az eurózónába való belépésnél az adott országot tekintve nem nézik sem a folyó fizetési mérleg helyzetét, sem a külső finanszírozás alakulását, vagy például a megtakarítások, vagy a beruházások alakulását, rátáját.

Neményi Judit kiemelte: Magyarországnak egyaránt érdekében áll a maastrichti kritériumok és az új uniós szabályok teljesítése, betartása, mert ez segítheti a stabilitást és a felzárkózást, "melynek útjáról letért az ország". Hozzátette: "Nem az a szabadságharc, hogy mindennek hátat fordítunk, hanem az, hogy megpróbáljuk teljesíteni a belépés feltételeit, majd utána szabadon eldöntjük, belépünk-e az akkori eurózónába".

Oblath Gábor, aki a korábbi Költségvetési Tanács tagja is volt, elmondta: az eurózónához való csatlakozás feltételeinek teljesítése azt jelenti, hogy a szélesen vett makrogazdasági stabilitásra kell törekedni. Kiemelte: úgy tűnik, amikor Magyarország például az államháztartási hiány teljesítésében közelít az előírt feltételhez, akkor az infláció területén távolodik ettől, aminek véget kellene vetni.