Törökország elfordul az EU-tól és a Közel-Kelet ura szeretne lenni

Keleten találhatóak a Törökország számára fontos növekvő piacok, a török kormány július elsejével beszünteti az Európai Unióval folyó dialógust, miután Ciprus veszi át az EU tanácsának rotáló elnökségét hat hónapra. A Török Köztársaság "nem vesz részt olyan tevékenységben, amely tekintetében Dél-Ciprus tölti be az elnökséget" - jelentette ki Ankarában Ahmet Davutglu török külügyminiszter Catherine Ashton, az EU fő diplomatája jelenlétében. Törökország 1974 óta fegyveres megszállás alatt tartja Ciprus északi részét és nem tekinti saját jogú államnak az országot.

A Handelsblatt kiemeli, hogy egyetlen ország sem ült oly sokáig – csaknem fél évszázadig – az EU "várószobájában", mint Törökország.  Hiszen már 1963-ban megígérték neki a teljes jogú tagságot, amikor Walter Hallstein, a bizottság akkori elnöke Ankarában aláírta a társulási egyezményt. A törökök többsége már nem hisz a csatlakozásban - véli Bahri Yilmaz, az isztambuli Sabanci-egyetem közgazdász professzora. Gazdaságilag egyébként hála az 1996-ban megvalósított vámuniónak, Törökország már messzemenően integrálódott Európába. De a török közgazdász szerint a teljes jogú tagság olyan "vágyálom", amely legkorábban tíz év múlva valósulhatna meg, ha egyáltalán bekövetkezik.

Ennek ellenkezőjére utal, hogy a politika és a külkereskedelem kurzusváltása már elkezdődött, Törökország egyre inkább vezető szerepet tölt be a Közel-Keleten. Ez mindenekelőtt gazdasági érdekekkel magyarázható; ma még a török külkereskedelem fele jut az EU államokra, ám a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Észak-Afrika államai egyre nagyobb szerepet töltenek be, mint a török termékek felvevőpiacai; részesedésük a török exportban az elmúlt nyolc évben a kétszeresére nőtt. 2004-ben a török kivitelnek 14 százaléka irányult Németországba, mára az arány 10 százalékra csökkent. "Irak hamarosan felváltja Németországot, mint Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere" - jósolja Mark Spelman, az Accenture tanácsadó vállalat igazgatója.