"Az arcátlanság csúcsa, hogy Juncker Németországra mutogat"

Németországban hatalmas felháborodással, Görögországban viszont alig leplezett örömmel fogadták Jean-Claude Juncke­r nyilatkozatát, melyben az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnöke éles hangnemben vonta felelősségre Berlint a válságkezelésben kifejtett tevékenysége miatt, és a kormány szemére hányta azt is, hogy egyre inkább barátkozik a görög eurózóna-búcsú gondolatával.

„Az arcátlanság csúcsa, hogy Juncker most kiáll, és Németországot a probléma részeként említi” – mondta Alexander Dobrindt, a kormánykoalíciót alkotó CSU főtitkára a bajor rádióban. A politikus szerint egyáltalán nem biztos, hogy Juncker alkalmas feladatai ellátására: „Számomra igencsak kérdéses, hogy továbbra is betöltheti-e a Eurogroup elnöki tisztségét egy ilyen valaki.” Az eredeti tervek szerint Juncker júniusban távozott volna az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő szervezet éléről – lehetséges utódjaként Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter került szóba –, végül azonban az a döntés született, hogy az év végéig a posztján marad.

Nem hagyta szó nélkül a luxemburgi miniszterelnök nyilatkozatát Horst Seehofer, a CSU elnöke sem. Szerinte Jun­cker viselkedése a határokat súrolja, az eurózóna szétesésére vonatkozó figyelmeztetése pedig „egészen biztosan nem járul hozzá a nemzetközi pénzpiacok megnyugtatásához.”

Egészen máshogy látják a történteket néhány ezer kilométerrel délebbre: a Guardian helyszíni tudósítása szerint Juncker hirtelen népszerű emberré vált Görögországban, hiszen azt ígérte, hogy az uniós vezetők mindent meg fognak tenni a hellének eurózónában tartásáért. Juncker megszólalása zene volt a görög füleknek, főleg Schäuble újabb hétvégi kritikája után: a német pénzügyminiszter szerint Athén nem az EU–IMF-hitelprogram hibája, hanem a végrehajtás elmulasztása miatt kerül egyre nehezebb helyzetbe.

Ami a részleteket illeti, Jun­cker a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban populizmussal vádolta meg Berlint, mivel az – szerinte saját népszerűségének növelése céljából – egyre többet beszél a görög eurózóna-búcsúról: „Hogyan engedheti meg magának Németország azt a luxust, hogy folyamatosan belpolitikát csinál az euróövezeti kérdésekből? Miért kezeli úgy az euórövezetet, mintha az egy fióküzlete lenne?”

A Eurogrup-elnök egyúttal megerősítette: az euróövezeti országok – az Európai Központi Bankkal (EKB) és az ideiglenes mentőalappal (EFSF) együtt – előkészületeket tesznek arra, hogy szükség esetén felvásárolják a piaci nyomás alá került tagországok államkötvényeit. Igaz, Juncker egy gesztust is tett Berlin felé, amikor megjegyezte: Wolfgang Schäuble-nak minden szükséges tulajdonsága megvan ahhoz, hogy betöltse a reményei szerint a jövőben létrehozandó európai pénzügyminiszteri tisztséget.

Még hisz a piac Mario Draghinak

Továbbra is jótékony hatással van az olasz és spanyol kötvénypiacokra Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének múlt héten tett nyilatkozata, miszerint minden eszközt be fognak vetni az eurózóna egyben tartása érdekében. Tegnap például Olaszország jutott a korábbinál kedvezőbb feltételekkel 5,5 milliárd euróhoz a tőkepiacokon: a tízéves lejáratú kötvényekre 5,96, az ötéves papírokra pedig 5,29 százalékos hozamot kellett bevállalnia a kincstárnak – egy hónappal ezelőtt még 6,19, illetve 5,84 százalékos hozammal keltek el az ilyen futamidejű kötvények. Elemzők azonban figyelmeztetnek: ezek az értékek még mindig magasak, ráadásul a kedvező trend csak akkor maradhat fenn, ha tettek is követik majd az EKB ígéretét – erre jó alkalmat szolgáltathat a csütörtöki ülés.