Magyar gazdaság: gyűlnek a sötét felhők

Az elmúlt napokban sorra érkeztek a csalódást keltő adatok a világ negyedik legnagyobb gazdaságából. Kedden a Markit hűtötte le a kedélyeket, amikor bejelentette: a német feldolgozóipar beszerzési menedzser indexe (BMI) a júniusi 45,2 után a 45,5-et váró elemzőkre csúnyán rácáfolva hároméves mélypontra, 43,3-re zuhant. A válság legsúlyosabb évét idéző aktivitás (az 50 alatti értékek zsugorodást jelezne) egyértelműen arra utal, hogy Európa legnagyobb gazdasága is behúzta a kéziféket. A szolgáltatószektort is figyelembe vevő kompozit mutató is dél felé tart: a májusi 49,3 és a júniusi 48,1 után a júliusi első becslés már csupán 47,3 volt.

Nem kellett sokáig várni a következő gyenge német adatsorra: az Ifo szerdán közzétett hangulatjelentése minden elemében csalódást keltett. Az üzleti hangulatindex, amely immár harmadik hónapja csökken, a júniusi 105,2 után júliusban 103,3-en landolt (a várakozás 104,7 volt), és a vártnál nagyobb mértékben esett a jelenlegi helyzet megítélésének mutatója és a várakozások részindexe is: az előbbi 113,9-ről 111,6-re, az utóbbi 97,2-ről 95,6-re.

A német gazdaság 2011-ben még 3,1 százalékkal bővült, az ütem azonban az idén várhatóan 1 százalék köztelébe lassul. A külkereskedelmi forgalom növekedése is lassul: tavaly az export 8,4 százalékkal, az import 7,9 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, az idén viszont már csak 3 százalék körüli export- és 2 százalékot alig meghaladó importnövekedést mutatnak az üveggömbök.

Miért fontos ez?

Németország nem csupán hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere – az idei első négy hónapban a teljes magyar export 26, illetve az import 24,5 százalékával –, de ráadásul a hazai GDP-t (a termelési oldalon) egyedül húzó ágazatnak, a feldolgozóiparnak is döntően a németországi kereslet adhat lendületet.

Magyar ipar: már érezhető a „Mercedes-hatás” – De meddig?

Az áprilisi 3,1 százalékos éves visszaesés után a nyers adatok szerint májusban már csak 0,4 százalékkal csökkent az ipari termelés. A KSH munkanaphatással kiigazított adatai pedig már 1,9 százalékos éves növekedést mutattak, ami – a 3,2 százalékos havi bővüléssel egyetemben – arra utalhat, hogy a fokozatos kapacitásbővítés eredményeként az év ötödik hónapjában a kecskeméti Mercedes-gyár már ellensúlyozni tudta a híradástechnikai-elektronikai ágazatok termelésének visszaesését.

Kérdés, hogy ez a hatás kitart-e? Az elektronikai-híradástechnikai ágazatban nem kizárt a további lassulás. A legfrissebb ezzel kapcsolatos hír Dorogról érkezett, ahol a Sanyo csütörtökön 400 fős leépítést jelentett be.

A hazai ipar az elmúlt években változatos teljesítményt nyújtott: a termelés volumene a 2008-as stagnálás után 2009-ben 17,8 százalékkal zuhant éves összevetésben, amit a következő két év 10,6, illetve 5,4 százalékos bővülése messze nem tudott ellensúlyozni. A 2012. január-májusi eredmény 0,7 százalékos éves csökkenés; az optimistább prognózisok szerint a második félévben jöhet némi lendület, és az év egészében akár 2-3 százalékos növekedés is elérhető (amivel még mindig nem tér vissza az ágazat a 2008-as szintre). Ehhez azonban Európa lokomotívjának húzóerejére is szükség lenne.