Tranzakciós illeték: csak az időjárás változik gyorsabban

A Nemzetgazdasági Minisztérium rugalmasságát – a kritikusok szerint az előkészítés hiányosságait – mutatja, hogy a tranzakciós illetékre vonatkozó jövő évi előirányzat komoly változásokon esett át az elmúlt két és fél hónapban. Lássuk a történet fontosabb állomásait.

Április 23. - Széll Kálmán-terv 2.0

A Széll Kálmán-terv 2.0-ban (SzK2) szereplő első becslés szerint 0,1 százalékos kulccsal induló pénzügyi tranzakciós illeték 2013-ban 130-228 milliárd forinttal növelheti a bevételeket. A 130 milliárdos szint eléréséhez legalább 30 ezer forintos – tranzakciónkénti – felső határ szükséges, ez azonban lehet magasabb is, és nem kizárt, hogy végül sávos konstrukciót vezetnek be, és a készpénzforgalmat magasabb kulcs bünteti – olvashattuk az ambiciózus programban.

Május 9. - Matolcsy György sajtótájékoztatója

A nemzetgazdasági miniszter május 9-én tartott sajtótájékoztatóján az alsó határ mellett kötelezte el magát. A január 1-jén életbe lépő pénzügyi tranzakciós jutalékot a kormány 130 000 milliárd forintos átutalás-bázisra veti ki, 0,1 százalékos kulccsal – mondta el Matolcsy György, és leszögezte: az államkincstár és az MNB utalásai mentesülnek a teher alól, tranzakciónkénti felső korlát ugyanakkor – ellentétben a SzK2-ben szereplő tervekkel – nem lesz. Az adó alanya az utalást bonyolító pénzintézet lesz, amely az erős verseny miatt nem tudja majd áthárítani a terhet a fogyasztókra – tette hozzá.

Június 15. - Költségvetési törvényjavaslat

A 130 milliárdos bevétel-előirányzat szerepelt a költségvetési törvény „nulladik”, a Költségvetési Tanácsnak (KT) véleményezésre elküldött változatában is. Ebben a kockázatokat látó KT javaslatait megfontolva az NGM 50 milliárd forinttal növelte a tartalékokat – és 120 milliárd forinttal többet adott a minisztériumok és más intézmények forrásigényeinek fedezésére. A mérleget a tranzakciós illeték előirányzatának emelése (és a 62 éves kötelező nyugdíjazás) billentette helyre: az előirányzat 150 milliárd forinttal, 280 milliárd forintra emelkedett. Ekkor az MNB és a MÁK megadóztatásáról még nem volt szó…

Június 28. - Költségvetési Bizottság, módosító indítványok

… egészen június végéig, amikor Matolcsy György bejelentette: a Magyar Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményekképpen a 280 milliárd forintos tervekhez képest már csak 140 milliárd forintos tranzakciósilleték-bevétellel számolnak 2013-ban. A csökkenés oka, hogy a tranzakciónkénti 6000 forintos felső korlát bevezetése.

Ezzel egyidőben bejelentették: az illetéket az MNB és az államkincstár tranzakcióra is kiterjesztik, méghozzá felső korlát nélkül, ami 100-100 milliárd forintos többletet jelent. Ekkor tehát úgy tűnt, hogy a 2013-as előirányzat nagyjából 340 milliárd forint.

Július 11. - Egy nappal a sarokszámokról szóló szavazás előtt

Nem sokáig. A legfrissebb módosító indítványban már ezt olvassuk: „A pénzügyi tranzakciós illeték szabályozása alapján pénzforgalmi szemléletben 239,3 milliárd forint bevétel prognosztizálható (az eredetileg tervezett 283 milliárd forint helyett), amelyből 123 milliárd forint a kereskedelmi bankok, a fennmaradó rész pedig a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank befizetéseiből adódik.”

A MÁK-tól és az MNB-től várt bevételi várakozás néhány nap alatt nagyot változott. Hogy miért? Csak találgathatunk. A kormány mégis tart attól, hogy az MNB megadóztatása – Simor András és minden bizonnyal az EKB véleménye szerint is – sérti a jegybanki függetlenséget, így az erre kényes IMF feltehetően úgyis törölteti. Vagy: az MNB terhei maradnak, a MÁK-ra való kiterjesztést viszont kétségesebbnek tartja a kormány.  Esetleg valamilyen – általunk ismeretlen – megfontolások alapján mindkét forrásból kevesebbet von el, mint korábban tervezte.

Folytatás: lesz

Ne legyenek kétségeink: ahogy a miniszterelnök is jelezte, Matolcsy György fiókjában vannak még új tervek. Feltehetően a tranzakciós illetékre vonatkozóan is.