Mi lesz a múzeumokkal?

Tovább bonyolódik az eredetileg sem egyszerű vita, amely a közművelődési intézmények erőltetett tulajdonosváltását kíséri. A legújabb kormányzati nyilatkozatok már jóval több pénzt ígérnek a városoknak, amelyekre az állam ráteszi a fenntartás terhét, ám a bizonytalanság nem csökkent.

A vita tárgya az: ki és miből tartsa fennt a tavalyig megyei tulajdonú intézményeket – nagyrészt könyvtárakat, levéltárakat és múzeumokat. Ezeket döntő többségükben nem merné bezáratni egyetlen politikus sem, ám a fenntartás általában meg nem térülő költségeit sem szívesen viselné senki. Az már 2011-ben eldőlt, hogy a megyék, ahova korábban tartoztak, képtelenek biztosítani a működésüket, így az állam idén januártól átvette őket. Hamar kiderült azonban, hogy a nagy presztízsű, ám kevés bevételt hozó intézményeket központilag sem szívesen tartanák fenn, így egy kormánydöntéssel kéretlenül is átadták ezeket a városi önkormányzatoknak. Ott sincs azonban sok szabadon elkölthető pénz – a vita hónapok óta arról folyik, mennyit adna nekik az állam erre a feladatra.

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár nemrég azt ígérte: 2013-ban 17,6 milliárd forintot oszt el a kormány az önkormányzatok közt a múzeumok és könyvtárak fenntartására. Ez jóval nagyobb összeg, mint amiről korábban szó esett – eredetileg 5 milliárd körüli támogatásról volt szó. Igaz, a legnagyobb része, 10,5 milliárd jelenleg egy általános keret részeként szerepel a jövő évi büdzsé tervében, és nem csak a most a városokhoz átkerülő intézményekre lehetne költeni, hanem a már eddig is önkormányzati tulajdonban lévő gyűjteményekre, könyvtárakra is. Tisztán körülbelül 6,8 milliárd forint az, amelyet a jövőre városi tulajdonba adott intézményekre lehet költeni, hogy ezen felül a 10,5 milliárdos külön keretből mennyit fognak e célra szánni, az későbbi döntés lesz. Vagyis végül kisebb többletforrás jut az átadott intézményekre, mint amennyit a kormányzati sikerkommunikáció jelez, ám így is néhány milliárddal több, mint amiről eredetileg szó volt.

A 6,8 milliárdos keret három részre oszlik. 2,2 milliárd forint jut az egykori megyei, jövőre már városi múzeumokra, 2,9 milliárd az ugyanilyen besorolású könyvtárakra, 1,7 milliárd pedig arra, hogy ezek a könyvtárak el tudják látni a környék kisebb településeit is könyvekkel, akár mozgó könyvtárral.

Nem egyszerű a helyzet azonban így sem. Arról ugyanis továbbra sem egyértelmű a szabályozás, hogy melyik önkormányzat mennyit kapna, egyáltalán milyen kritériumok alapján osztanák szét a forrásokat. Információnk szerint erről folynak a tárgyalások az állam és a nagyobb múzeumfenntartó városok közt. Az valószínű, hogy valamilyen módon a tavalyi látogatottság, a gyűjtemény nagysága, valamint ezeknek a mutatóknak a megyén belüli többi intézményhez mért aránya alapján fognak súlyozni, ám a pontos arányok még nem ismertek.

Tovább nehezíti a települések dolgát, hogy jövőre már minden állami támogatás célzott lesz az önkormányzatok felé, vagyis a mostani szabályozással ellentétben pontosan leírják majd központilag, mely pénzeket mire lehet elkölteni, és ezen nem változtathatnak helyben. Azaz elképzelhetetlen lesz, hogy más célra érkező támogatást a múzeumokra, könyvtárakra költsenek el – amennyit az államtól erre kapnak a városok, annyiból kell kigazdálkodni a fenntartást.

A legnagyobb könyvtárakat és a legtöbb múzeumot fenntartó településeken (természetesen Budapest kivételével) ez éves szinten 300-400 milliárd forintos támogatási igényt is jelenthet. 2011-ben például, az eddigi utolsó olyan évben, amikor a megyék feladata volt az ilyen intézményeket fenntartani, a hagyományosan nagy művelődési központok közül Pécsen az összeg meghaladta, Szegeden pedig megközelítette a 300 milliót (az összegek a megyei költségvetésekből származnak, tehát a két megye kisebb településeinek erre szánt forrásait még le kell vonni belőle, ám ez nem túl jelentős), máshol pedig általában 100-200 millió közöttiek voltak. Vagyis összességében juthat elég pénz a múzeumokra és a könyvtárakra, ám az elosztás bizonytalansága sok problémát okozhat.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény kiemeli: a kormány döntésének köszönhetően most több, korábban benyújtott, megvalósításra érdemesnek ítélt és csak forráshiány miatt nem támogatott projekt indulhat el. Az újabb pályázati forrásból az úgynevezett kreatív ipar már elfogadott 58 pályázata mellett további 61, míg a könyvtári pályázatok esetében a 36 elfogadott mellett újabb 56 projekt kaphat támogatást.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény kiemeli: a kormány döntésének köszönhetően most több, korábban benyújtott, megvalósításra érdemesnek ítélt és csak forráshiány miatt nem támogatott projekt indulhat el. Az újabb pályázati forrásból az úgynevezett kreatív ipar már elfogadott 58 pályázata mellett további 61, míg a könyvtári pályázatok esetében a 36 elfogadott mellett újabb 56 projekt kaphat támogatást. -->