Magyarország lehet a legnagyobb vesztes, de még így is örülhetünk?

Az Európai Bizottság a jelek szerint meg van győződve arról, hogy Magyarország anyagilag akkor is kifejezetten jól járna a testület uniós kiadások 2014 és 2020 közötti finanszírozására vonatkozó javaslatával, ha – miként azt a javaslat sugallja – kohéziós politikai támogatásai a következő hét éves időszakban nagyságrendekkel visszaesnének 2007 és 2013-hoz képest.

Magyarország számára akár 27 százalékkal csökkenhetnek a kohéziós források az Európai Unió következő hétéves költségvetésében – mondta Szijjártó Péter külügyi- és külgazdasági államtitkár a Népszabadságnak adott interjújában.

Szijjártó szerint ez lesz az egyik legfontosabb téma Orbán Viktor kormányfő októberi látogatásán, amikor Angela Merkel német kancellárral találkozik. Az államtitkár úgy látja: az eddigi kohéziós poltika azt bizonyította, hogy képes gazdasági növekedést generálni és új munkahelyeket teremteni, ezért ebből nem szabad visszalépni.

Nevük elhallgatását kérő brüsszeli illetékesek a BruxInfonak kedden azt állították, hogy hazánk a bizottsági javaslat kohéziós források szempontjából rá nézve hátrányos volta ellenére is az uniós költségvetési kiadások harmadik legnagyobb kedvezményezettje lenne nemzeti összjövedelmének arányában 2014 és 2020 között. Ezen mutató alapján csak Bulgária és Lettország előzné meg egyes, a Bizottságnak tulajdonított, nem publikus számítások szerint.

A források szerint ez a kedvezőnek látszó magyar mérleg három tényező együtthatójának eredménye lenne. Először is annak, hogy az ország a következő, 2014-ben kezdődő hétéves pénzügyi időszakban még mindig bőségesen részesülne a közös agrárpolitikai támogatásokból. Másodszor a hazánknak kinéző, egyes becslések szerint akár 30 százalékos veszteség ellenére még mindig tisztességes összeget kapna felzárkózásra az EU költségvetéséből. Végül a jelek szerint ugyancsak ideszámolják azokat az áthúzódó kohéziós forrásokat, amelyek ugyan formailag még a 2013-ig tartó keretköltségvetést terhelik, ám kifizetésükre 2015 végéig lehet sort keríteni egy uniós szabály értelmében.

Az adat azért is figyelemreméltó – írja a lap –, mert Budapest a Bizottság jelenleg asztalon lévő javaslatai alapján a következő pénzügyi keretben a legtöbb kohéziós forrást veszítené a jelenlegi hétéves időszakhoz képest. Egyes becslések szerint a különbség akár 30 százalék is lehet, a 2007 és 2013 között elvileg lehívható 25,7 milliárd euró akár 18 milliárd euró alá is lecsökkenhet 2014 és 2020 között. A nagy visszaesés fő oka, hogy az Európai Bizottság javaslatának értelmében az uniós tagországok a jövőben egységesen GDP-jük maximum 2,5 százalékának megfelelő felzárkóztatási támogatásra lennének jogosultak (hazánk számára jelenleg a GDP 3,51 százaléka a felső támogatási határ). Ezt tetézi az, hogy Magyarország esetében a 2008 és 2010-es növekedési adatok alapján rendkívül alacsony növekedést prognosztizál Brüsszel a következő évekre.

A Bizottságnál a jelek szerint kitartanak az eredeti javaslat mellett, amikor úgy vélik, hogy a tagállamok rendelkezésére bocsátandó „pénzes borítéknak” nem a múltbéli források mértékén, hanem az aktuális gazdasági helyzeten kell alapulnia. Magyar részről ugyanakkor kifogásolják, hogy Brüsszel javaslatának értelmében annál kevesebb támogatást kapnának az országok, minél rosszabbak a növekedési kilátásai. Holott a kohéziós politika szellemiségének az felelne meg, ha a források zömét a legszegényebb országokra koncentrálnák.

Brüsszeli illetékesek ugyanakkor rámutatnak arra, hogy Magyarország – szerintük – a jelenlegi hétéves periódusban azért lett a kohéziós támogatások fő kedvezményezettje az EU-ban, mert annak idején a magyar növekedési előrejelzések túl optimisták voltak a tényleges helyzethez képest. Ezen érvelés szerint ennek éppen az ellenkezője történhet most.

A BruxInfo úgy tudja, hogy a Bizottság a jövő héten is rávilágít majd a kedvező magyar pozícióra, amikor közzéteszi a 2011-es költségvetés végrehajtásáról készült pénzügyi jelentését. Ez források szerint azt erősíti meg, hogy a GNI arányában 2011-ben Magyarország volt a kohéziós politika legfőbb kedvezményezettje az EU-ban.