Mit szólna az IMF a magyar deficitcél emeléséhez?

Kormányzati források a lazítást még nem erősítették meg, de tény: 2,2 százalékról már senki nem nyilatkozik. Varga Mihály IMF-főtárgyaló hétfőn egy bizottsági ülésen azt mondta, hogy a kabinetnek 3 százalék alatt kell tartania jövőre a hiányt. Másnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a 3 százalék alatti hiányt szilárdnak látja, és Domokos László ÁSZ-elnök is annak a véleményének adott hangot, hogy egyfelől az adósságot is csökkenteni kell, másrészt a hiányt is kordában kell tartani, és a kettő közül ez utóbbi az erősebb korlát a jövő évi büdzsében.

A kormányzat az esetleges döntéssel a Varga Mihály által kalkulált 300-350 milliós lyuk több mint felét tudná virtuálisan betömni kiigazítások nélkül. Az elemzők többsége (a 2,2 százalékos hiánycél mellett) ennél másfélszer nagyobb kiigazítást tartott szükségesnek, így ha nekik van igazuk, akkor még mindig „gondoskodni kell” mintegy 400 milliárd forintos bevételnövelésről, illetve kiadáscsökkentésről.

Mit mond az elemző?

A trojka hozzájárulhat ugyan a deficitcél megemeléséhez, de nagyon valószínűtlen, hogy a kormány által javasolt intézkedésekre áldását adná – véli Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője. A szakember úgy véli: az IMF mindenekelőtt a növekedési potenciál miatt aggódik, ezért nem a puszta deficitszámra koncentrál, sokkal inkább strukturális változtatásokat szorgalmaz. Ezek közé tartozik a munkaköltségek csökkentése az alacsony keresetűek körében, a szociális juttatások szűkítése a munkerőpiaci kereslet bővítése, illetve a bankszektor extra terheinek megszűntetése a tőkekivonás lassítása érdekében.

A kormány javaslatainak egy része – a gazdaság fehérítése, az adóbeszedés hatékonyságának növelése vagy az uniós alapok kifizetésének revíziója – nem illeszkednek ebbe az irányvonalba, és megvalósítási kockázatokat hordoznak. A strukturális intézkedések – a szociális juttatások csökkentése (a családi, valamint a gyermekek után járó kedvezmények megtartásával), a közszféra létszámának csökkentése és a társadalombiztosítási hozzájárulások rendszerének felülvizsgálata – Gárgyán Eszter szerint nem jelentenek komoly megtakarítást. Ezért is valószínűsíthető, hogy a kormány ragaszkodik a pénzügyi tranzakciós illetékhez és a (felére csökkentett) bankadóhoz.

A kormánynak van ideje nyilvánosságra hozhatja az új csomag részleteit, a tárgyalások ugyanis nem valószínű, hogy az IMF október 14-én záruló éves közgyűlése előtt folytatódnának. A kormány ugyanakkor megpróbálja elodázni a megállapodást, amíg a nemzetközi hangulat kedvező, és csak akkor keresi majd a megegyezést, ha a piaci nyomás fokozódik, és a forint súlyosan leértékelődik – véli Gárgyán Eszter. Mindezek alapján az idén csak szerény előrelépés várható a tárgyalásokon, megegyezésre így csak 2013-ban kerülhet sor (ha egyáltalán sor kerül rá), a közelebbi időpont a globális piaci tényezők függvénye.

Gárgyán Eszter IMF-megállapodásról szóló, a Világgazdaságban megjelent elemzése itt olvasható.