Elapadó agrárpénzek

A Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásai nem vethetőek össze a kohéziós alapok forrásaival – jelentette ki nemrégiben Czerván György. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár egy a múlt héten Varsóban, a Visegrádi Csoport agrárminisztereinek részvételével megtartott egyeztetésen azt is leszögezte: a KAP, ezen belül különösen a közvetlen támogatások forrásainak az élelmezésbiztonsághoz és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó célkitűzésekkel összefüggésben legalább a jelenlegi szinten kell maradniuk.

A szilárd magyar álláspont a szakmai szervezetek szerint egyre kevésbé tartható. Az Európai Bizottság által eredetileg a következő hétéves ciklusra javasolt 1033 milliárd eurós főösszegéből egyre-másra faragnának le összegeket a különböző javaslatok. A megszorítások elsősorban a kohéziós kifizetéseket érintik, ám Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által a közelmúltban beterjesztett javaslata szerint a közös agrárpolitika, a halászat és a környezetvédelem fejezetét is 25,5 milliárd euróval csökkentenék. Hogy pontosan mennyit kap majd Magyarország ezen a címen 2014 után, ma még nem tudható, de bizonyosnak látszik, hogy a vidékfejlesztésre 2007–2013 között fordított 1450 milliárd forint, és az ugyanebben az időszakban közvetlen kifizetésekre szánt 2 ezer milliárd csökkenni fog. Ez becslések szerint elérheti akár a 150–200 milliárd forintot is.

A veszteséget különösen az fokozza, hogy egy éve az Európai Bizottság beterjesztése után még arra lehetett számítani, hogy Magyarország lényegében szinten tudja tartani támogatásait, amely a válságos időkben relatív nyereségnek minősült volna. Az akkori elképzelések értelmében a magyar boríték alig észrevehetően, mindössze 0,28 százalékkal lett volna vékonyabb.

„Az, hogy az új költségvetési ciklusban Magyarország lényegében megőrizze pozícióit az agrárkifizetéseket illetően, mára nem tartható. A válság miatt előkerülnek azok az országok, akiknek eddig az átállás nem jelentett volna veszteséget” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára hozzátette: „a később csatlakozott, vagy korábban rosszabb pozíciót elért országok esetében így is lesz felzárkóztatás, így előreléphet Románia, Bulgária és Lengyelország is."
A főtitkár szerint valószínűbb, hogy a vidékfejlesztési forrásokat veheti vissza az unió. „A vidékfejlesztési pénzek és a közvetlen agrártevékenységekhez kapcsolódó támogatások együtt alkotják az agrárkasszát, de mivel az EU-ban a kohéziós gondolat gyengül, valószínűleg az előbbi fog igazán csökkeni” – vélekedett Horváth Gábor, aki szerint ezzel épp a fejlesztésekre fordítható források vesznek el. „Remélhetőleg ugyanakkor nem csökkennek majd érdemben a közvetlen agrártevékenységhez kapcsolódó támogatások, amelyek ma már csupán költségtérítésnek tekinthetők” – tette hozzá Horváth Gábor.

„Az ország érdeke inkább az lenne, hogy lehetőség szerint az agrárkassza maradjon minél magasabb szinten, és a kohéziós forrásokban engedjünk" – fejtette ki véleményét lapunknak Raskó György. „Okosan felhasználva kevesebb kohéziós pénz is elegendő volna, az agrárpénzek kifizetése ugyanakkor a magyar agrárium számára létkérdés" – jelentette ki az agrárközgazdász. Raskó ezzel együtt is úgy véli, Magyarország veszít pozícióiból. „Ha az agrárkifizetések 10 százalékkal csökkennének, még nem szólhatnánk egy szót sem" – fogalmazott.

A csökkenés Raskó György szerint azért is elkerülhetetlen, mert Magyarország nem tudta kihasználni a korábbi, viszonylag magas kvótákban rejlő lehetőségeket. „A 2004-ben elért nagyon jó pozíciók megalapozatlannak bizonyultak, Magyarország a kvótákhoz kapcsolódó támogatásokat az alacsony szintű termelése miatt rendre nem tudja igénybe venni. A tejkvótát például hozzávetőleg 70 százalékban teljesítjük, ezt pedig Brüsszelben is látják.”