Nincs meglepetés: Leszavazták Simorékat és tovább vághatnak

A kamatdöntés vitája során a tanácstagok összegezték érveiket az alapkamat szinten tartása, illetve csökkentése mellett. A Monetáris Tanács többsége, a monetáris lazítást támogató tagok azzal érveltek, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, a gazdaságot érő költségsokkok ezért nem rontják a középtávú inflációs kilátásokat, és lecsengésük után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül – derül ki az október 30-ai ülés ma kiadott, rövidített jegyzőkönyvéből.

A javuló globális pénzügyi piaci környezet a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti erős elköteleződésével együtt a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. Mindezeket figyelembe véve megítélésük szerint a jelenleginél alacsonyabb kamatszint indokolt – érveltek a kamat csökkentésére szavazó külső tagok.

A kamat szinten tartását támogató belső tagok szerint viszont az inflációs és pénzpiaci folyamatok nem indokolják a lazítást. „Megítélésük szerint az inflációs cél csak a monetáris kondíciók fenntartása mellett valósulhat meg. Ezek a tagok arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben a piaci elemzők kamatvárakozásai az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek, ezzel egyidejűleg inflációs várakozásaik fokozatosan emelkedtek” – derül ki a jegyzőkönyvből.

Megítélésük szerint a kormányzati intézkedések és a kockázati prémium csökkenése körüli bizonytalanság a jelenleginél óvatosabb monetáris politikát indokolna. A tartás megerősítené, hogy a Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás megteremtése iránt – olvasható az anyagban.

Az elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat 25 bázispontos csökkentését a négy külső tanácstag támogatta, míg hárman belső tag (Simor András elnök és a két alelnök) a kamatszint tartása mellett szavaztak.

A jövőbeni monetáris politikai lépések tekintetében a tanács tagjai a jegyzőkönyv szerint egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát, és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal.

Mi várható?

Az infláció 6 százalékra csökkent októberben a szeptemberi 6,6 százalékról – derült ki kedden a KSH közleményéből. Az infláció gyorsabban csökkent a várakozásoknál; elemzők 6,1-6,2 százalékos pénzromlást vártak. A forint szerdán 285,5 fölé került az euróval szemben, ami közel egy hónapos mélypontnak felel meg, ám a hazai deviza nem mutat nagy volatilitást. Mindez továbbra is támogathatja a külső tagokat abban, hogy tovább vágják a kamatot.

A Magyar Nemzeti Bank további óvatos, az inflációs nyomást nem fokozó alapkamat-csökkentésekkel tudná kimozdítani a recesszióból a magyar gazdaságot - nyilatkozta a héten a jegybank monetáris tanácsának két külső tagja, Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc a Dow Jones hírügynökségnek adott közös interjúban.

"A monetáris lazítás nem ördögtől való dolog. Nem látunk semmiféle másodlagos inflációs hatást" - mondta a Dow Jones hírügynökségnek Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács tagja. "Óvatos monetáris enyhítő ciklusban vagyunk, de ha meg kell változtatnunk a gazdasági fejleményekről alkotott véleményünket, ha ezt megkövetelő adatok látnak napvilágot, akkor meg fogjuk változtatni" - mondta. Gerhardt Ferenc hangsúlyozta, hogy a jegybank "óvatos, prudens és kiszámítható" kamatpolitikát folytat.