Elmarasztalhatja Magyarországot az EU az új Munka törvénykönyve miatt

A könyvvizsgáló és tanácsadó cég kiemeli: az új Mt. szakít a munkáltatói jogutódlás kialakult rendszerével. Fenntartja a megkülönböztetést a jogszabályon és a gazdasági egység átszállásán alapuló jogutódlás tekintetében, azonban csak az utóbbi esetkört szabályozza a munkáltató személyében bekövetkező változás fejezetcím alatt. Így a munkavállalók tájékoztatására vonatkozó, az átadó vagy átvevő munkáltatót terhelő kötelezettséget csak a jogügyleten alapuló változás esetén írja elő. 

A közleményben Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje kiemeli: a korábbi Mt. rendelkezései a munkáltató személyében bekövetkező változás két esetkörét különböztették meg. 

A jogutódlás megvalósulhatott jogszabály alapján (például átalakulás, így egyesülés vagy szétválás) vagy egy gazdasági egység (például egy üzem) adásvétele vagy egyéb hasonló jogügylet eredményeként. A jogutódláskor fennálló munkaviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek mindkét esetben átszálltak a jogelődről a jogutód munkáltatóra. Ugyancsak előírta a jogszabály a jogelőd és a jogutód számára a munkavállalók érdekképviseletének vagy a képviselőikből alapított bizottságnak a tájékoztatását, legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal.

A tájékoztatásnak ki kellett terjednie a jogutódlás (tervezett) időpontjára, okára és a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeire. Ezen felül konzultációs kötelezettség is terhelte a munkáltatókat a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb rendelkezésekről. Ez a korábbi szabályozás összhangban volt a vonatkozó közösségi joganyaggal.

Szarvas Júlia szerint bár az új Mt. szintén kimondja az európai irányelvnek való megfelelést, vitatható, hogy ez ténylegesen meg is valósul-e. Az irányelv értelmében ugyanis a korábban hatályos magyar szabályozással egybehangzóan, az általános jogutódlás körében is szükséges a munkavállalók jogait védő rendelkezések érvényre juttatása. Az új Munka törvénykönyve ezzel kifejezetten ellentétes álláspontra helyezkedve, a jogszabályon alapuló jogutódláshoz nem írja elő különleges munkajogi garanciák alkalmazását.

Az irányelvnek csak részben megfelelő nemzeti jogszabály pedig akár Magyarország kötelezettségszegési eljárásban történő elmarasztalásához is vezethet - vélekedik a közleményben a szakértő.