Mit csinál Magyarországon az IMF?

Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az Országházban fogadta Thanos Arvanitist, az IMF küldöttségének vezetőjét, Iryna Ivaschenkót, az IMF budapesti irodájának vezetőjét és Barbara Kauffmannt, az Európai Bizottság (EB) delegációjának vezetőjét. A delegáció január 28-ig fog Budapesten tartózkodni. A tárgyalásokon nem a hitelmegállapodás lesz a téma, hanem a felek áttekintik a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit, egyúttal értékelik a költségvetési folyamatokat. Az IMF delegáció utólag ellenőrzi a 2008-as hitelprogramot is.

Az IMF 1999 áprilisa óta teszi közzé az országlátogatásokról készült szakértői jelentéseket, a szervezet legutóbb 2012 januárjában adott ki ilyen jelentést. Egy-egy ilyen látogatás során az IMF közgazdászai az ország gazdasági életében fontos szerepet betöltő szakemberekkel, így kormánytagokkal, politikusokkal, jegybanki tisztviselőkkel, felügyeleti hatóságok vezetőivel, illetve a piaci szektor és a tudományos élet meghatározó szereplőivel egyeztetnek az ország gazdasági helyzetéről. Ezt követően az IMF szakértői jelentést készítenek, amelyet később a szervezet igazgatótanácsa tárgyal meg. A négyes cikkely szerinti országjelentésben a szakértők véleménye jelenik meg, az igazgatótanács külön közleményben ismerteti álláspontját.

Az IMF budapesti irodájának vezetője, Iryna Ivaschenko már korábban hangsúlyozta, hogy szervezete valamennyi tagországában tart ilyen rendszeres egyeztetéseket. A valutaalap tárgyalódelegációja 2012 januárja óta hivatalos úton egyszer, 2012 júliusában járt Magyarországon a magyar kormány által kezdeményezett hitelmegállapodásról szóló hivatalos tárgyalások keretében. A hiteltárgyalásokba uniós tagságunk révén az EU is bekapcsolódott.

"A magyar kormány helyesen járt el az utóbbi több mint egy évben akkor, amikor egyes kérdésekben ragaszkodott álláspontjához az IMF-fel való egyeztetések során" – mondta még a hétvégén Varga Mihály. Az IMF-fel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter annak kapcsán beszélt erről, hogy az IMF nemrégiben egy tanulmányban "beismerte": a szervezet által az eurózónának javasolt egyes intézkedések nem voltak elég hatékonyak. A miniszter kifejtette: örömteli, hogy az IMF is elismeri, ott sem tévedhetetlen emberek vannak és nyitottak a szakmai vitákra, és arra, hogy meghallgassák a fogadó ország álláspontját. Varga bízik abban, hogy az IMF a következő hónapokban "nagyobb nyitottsággal tudja majd befogadni a nemzeti kormányok véleményét".

A miniszter kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi hónapokban úgy is működőképes tudott maradni, hogy nem kötött megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. A GDP-arányos hiány 3 százalék alá kerülése, az államadósság, a kamatszint és a kockázati prémiumok csökkenése olyan, az Európai Unió által is elismert eredmények, amelyek mind a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét jelzik vissza. Varga korábban azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nincs szüksége pénzlehívásra, csak biztonsági hálóra, mivel a magyar állampapírok 2013 első felében valószínűleg biztonságosan eladhatóak lesznek és a devizatartalékok magas szintje is finanszírozási biztonságot nyújt az országnak.

A kormányzat szerint Magyarország 2011 novemberében a nemzetközi pénzpiaci helyzet romlása miatt fordult pénzügyi védőháló biztosításáért az IMF-hez. A tárgyalások előkészítő szakasza mintegy 8 hónapig tartott, a hivatalos tárgyalások elindításához szükség volt az előfeltételek tisztázására. 2012 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének találkozója után 2012. július 17. és július 26. között került sor Budapesten a pénzügyi védőhálóról szóló hivatalos tárgyalások megkezdésére.

Továbbra is komoly vitapont a felek között, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági növekedés banki oldalról történő beindítását tekintik fontosnak, ezért a pénzügyi intézményekre kivetett adó erőteljes csökkentését fogalmazzák meg követelményként. Magyarország ezzel szemben kitart amellett, hogy a magyar lakosság tovább már nem terhelhető, ezért a méltányos közteherviselés okán a pénzügyi szektornak is részt kell vállalnia a konszolidáció költségeiből. Az unió merevebben ragaszkodik a 3 százalékos hiánycél tartásához, az IMF viszont a növekedés beindítására helyezi a hangsúlyt.

"A magyar kormány által kezdeményezett nemzetközi kötvénypiaci befektetői találkozók arra vallanak, hogy legalábbis rövid távon, a kibocsátás előtt már nem valószínű új IMF/EU-megállapodás" – vélekedtek az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. még hétfői bejelentése után londoni pénzügyi elemzők.

Az ÁKK a héten közölte, hogy felkérte a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a Goldman Sachs pénzintézeteket kötvénypiaci befektetői találkozók megszervezésére Európában és az Egyesült Államokban a következő néhány hétben.

"A kezdeményezés azt is jelzi, hogy nem várható azonnali megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal egy új finanszírozási programról" – hangoztatta a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza. Timothy Ash szerint a stratégia most valószínűleg inkább az, hogy a lehető leghamarabb a lehető legnagyobb piaci kibocsátást kell végrehajtani, amíg még olcsó a pénz.Az elemző szerint megvan annak a lehetősége, hogy amint befolyt a kibocsátás során felhajtott tőke, jelentős gazdaságpolitikai enyhítés következik, tekintettel a közelgő 2014-es parlamenti választásokra.

Magyarország 2013 elején visszatér a nemzetközi kötvénypiacra, ha változatlanul fennállnak a kedvező kondíciók – közölte a héten a Fitch Ratings.

Az HSBC londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai befektetők számára összeállított idei első átfogó térségi prognózisukban erősen valószínűtlennek nevezték, hogy az IMF/EU-tárgyalások valaha is eljutnak az új finanszírozási programról szóló megállapodás aláírásáig. Az indoklás szerint a magyar kormány nem kíván semmilyen makrogazdasági változtatásról tárgyalni az IMF-fel, és erre jelenleg a piac sem szorítja rá.