MNB: A nyugdíjpénzek csökkentették az adósságot

Az induló adósságráta emelkedése irányába hatott ugyanakkor, hogy a nominális GDP jelentős mértékű, lefelé történő revíziója következtében az adósságráta emelkedett. Ennek hatására a 2011-es GDP-arányos adósság 0,8 százalékponttal emelkedett.

A bruttó adósságráta így csökkenő mértékben, de jelentősen meghaladta a hazánk számára releváns küszöbértékeket: mind a maastrichti szerződésben szereplő 60 százalékos, mind a 2012-től hatályos Alaptörvényben rögzített 50 százalékos szintet. Az Alaptörvény a küszöbérték eléréséig az adósságráta – árfolyamváltozás nélkül számított – csökkentését is előírja, de 2012-ben a GDP-visszaesés következtében életbe lépett a szabály mentesítő záradéka.

Több egyedi tényező is hozzájárult az adósság csökkenéséhez az év folyamán. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a GDP 0,9 százalékát kitevő mértékben járult hozzá a lejáró adósság törlesztéséhez, és további 0,25 százalék értékben vásárolt vissza állampapírokat.

A 2012-ben átlépő magánnyugdíj-pénztári tagoktól a Nyugdíjreform Alapba került és megsemmisített állampapír-állomány további 0,1 százalékponttal csökkentette az adósságot. Végül 2012. decemberben a központi költségvetés a GDP 0,3 százalékának megfelelő állományt előtörlesztett az 5000 fő alatti önkormányzatok adósságából – írja az MNB.

Hogy hatott a nyugdíjpéntek átvétele?

2011-2012-ben a magán-nyugdíjpénztári tagok döntő része átlépett az állami nyugdíjrendszerbe, és ezzel párhuzamosan a magán-nyugdíjpénztárak átadták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére az átlépő tagokhoz tartozó, a GDP közel 10 százalékára rúgó portfoliót. A portfolió felhasználása jelentős, a GDP közel 8 százalékát kitevő mértékben járult hozzá az adósságráta mérséklődéséhez.

Az adósságcsökkentő hatás alapvetően az alábbi három csatornán keresztül érvényesült:
1. a GDP közel 5 százalékával megegyező állampapír-állományt vont be az ÁKK, és így közvetlenül csökkentette a fennálló adósságot;
2. az ÁKK állampapírokat vásárolt vissza és hiteleket törlesztett a GDP 1,2 százalékát kitevő értékben;
3. 2011-ben a költségvetés a GDP 1,6 százalékával egyező összeget számolt el bevételként, ami a hiányt, és így a kibocsátandó adósságot mérsékelte. Ezen felül a GDP mintegy 2 százaléka értékű értékpapír és betét áll még az Alap rendelkezésére, ami a jövőben szintén az adósság csökkentésére fordítható.