Nem olcsóbb az IMF, mint a piac

Az Államadósság Kezelő Központ is megerősítette a hírt, hogy február 12-én megtörtént Magyarország idei első nemzetközi kötvénykibocsátására. Az 1,25 milliárd dollár összegű, 5 éves futamidejű 4,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,35 százalékkal, a 2 milliárd dollár összegű, 10 éves futamidejű évi 5,375 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,45 százalékkal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai kormánykötvények hozamát. A kötvénykibocsátás főszervezői a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a Goldman Sachs pénzintézetek voltak.

A szakértők szerint ezzel nagyrészt sikerült az idén lejáró devizaadósságot refinanszírozni. Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője szerint ugyan az idén szükség lehet még újabb devizaforrások bevonására, mivel a megújítási igény mintegy 4,5 milliárd euró, hasonló volumenű kibocsátásra viszont már nem lesz szükség. A maradék devizaforrás-igényt lehet fedezni az inflációt követő eurós államkötvényből, a letelepedési kötvényből, de akár fejlesztési banki hitelekből is. Az inflációt követő kamatozású eurókötvény kibocsátása is jól halad, az ÁKK az első sorozatból 1 milliárd eurónyit adott el, a másodikat nemrég 500 millió eurós mennyiségre hirdette meg.
A kibocsátással kapcsolatban az egyetlen negatívum, hogy a futamidők viszonylag rövidek, Orbán szerint ennél hosszabb, például 15 éves lejárattal is érdemes lett volna megpróbálkozni. A két évvel ezelőtti dollárkötvény-kibocsátásnál egyébként 30 éves papírokat is eladott Magyarország. Azok a hírek, hogy a kötvény drágábban finanszírozza az államadósságot, mint az IMF tette volna, nem teljesen igazak – mondja a szakember. Az IMF-től kapott kölcsön futamideje ugyanis jóval rövidebb a kötvényekénél, és rövidebb időtávon a piaci kamatok is alacsonyabbak.
A kibocsátás sikerét mutatja egyébként, hogy szerdán a másodpiacon a frissen kibocsátott kötvények árfolyama már emelkedett, a hozamok csökkentek. Az 5 és 10 éves papíroknak köszönhetően a lejárati szerkezet is javult, és annak is mindenképpen pozitív az értéke, hogy nem szorul az ország az IMF segítségére, hanem a nemzetközi piacokról is képes magát finanszírozni. 

A K&H Alapkezelő szakértője szerint is jól sikerült a kibocsátás. „Az ÁKK a nemzetközi kötvény-kibocsátással 2013-ra megoldotta a devizaadósság piaci finanszírozását” – tájékoztatott Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A siker jelentősen csökkenti az ország külső sérülékenységét, és rövidtávon erősíti a forintot is. Hosszabb távon azonban a kormányzat gyengébb forintot támogató elképzelései miatt inkább 300 körüli EUR/HUF árfolyamszintre számít a szakember.
Horváth szerint a következő időszakban leginkább az új jegybankelnök személye lehet jelentős hatással a hazai tőkepiacra. A forint árfolyamának alakulására egyébként az új elnök személye kevésbé fog hatni, sokkal fontosabb szerepet játszhat abban a kormány azon alapszándéka, hogy a növekedési kilátásokat gyengébb forinttal támogassa. „Így az euró árfolyama az év nagy részében a korábbi 280 forint körüli szintnél gyengébb szinteken, a 300-as árfolyam közelében tartózkodhat” – tette hozzá a befektetési szakember.