Kivonták a közbeszerzés alól az e-útdíj rendszerét

Állambiztonsági okból nem kell alkalmazni a közösségi közbeszerzést az e-útdíj fizetés kialakításához szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére – áll a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs szükség nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására, hanem az állam olyan cégeket hívhat meg a kabinet, melyek átmentek a nemzetbiztonsági átvilágításon. Így felgyorsulhat ugyan elméletileg az eljárás, de az államnak a szerződés részleteit sem kell nyilvánosságra hoznia.

Az indoklás szerint a közbeszerzési törvény felhatalmazza a kormányt, hogy a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő, vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályait meghatározza. Ezeket a sajátos szabályokat egy 2011. októberi kormányrendelet tartalmazza, amely – egyebek mellett – előírja az ajánlattevők nemzetbiztonsági vizsgálatát. A rendelet kimondja: a közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, melyek esetében a kormány rendeletében megállapította, hogy a közösségi beszerzés szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével. A kormány pedig mostani rendeletében a megtett távolsággal arnyos útdíjak beszedésére alkalmas – az ellenőrzést is magában foglaló – integrált elektronikus díjszedési rendszer kialakításához szükséges eszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó beszerzéseket ebbe a körbe sorolta.

A 2012 májusi kormánydöntés alapján a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművekre használatarányos útdíjfizetési rendszer elvileg júliusig kellene kiépíteni a 6318 kilométeres közúthálózaton. Az idén 75, jövőre pedig 150 milliárd forint bevételt reméltek a díjbeszedésből, a költségeket 42 milliárd forintra tervezte a kormány.

Az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) négy pályázót kér fel ajánlattételre tavaly novemberben ajánlattételre, amelyből a legjobbat 34,89 milliárd forinttal a Getronics Magyarország adta, de a cég idén januárban nem írta alá a szerződést. A miniszterelnök erre azt közölte, hogy a rendszer kiépítését a kormány megoldja saját hatáskörben.

A héten egyébként Oláh Lajos, a Demokrata Koalíció országgyűlési képviselője arról érdeklődött írásbeli kérdésben, hogy „ki kapja azt a 7 milliárdot, amennyivel drágábban épül az e-útdíj?” Azt is firtatta, hogy a rendszer kiépítését 42 helyett 35 milliárdért vállaló Getronics alvállalkozói megfenyegetése miatt lépett vissza, s az ügyben indult-e vizsgálat.

Németh Lászlóné válaszában azt írta, hogy a Getronics visszalépésével kapcsolatban további információgyűjtés szükséges, hogy hely van-e büntetőeljárás kezdeményezésének. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint az e-útdíjra kiírt tender a kormány önhibáján kívül volt eredménytelen, a rendszer megvalósítása pedig a „korábbiakban és jelenleg is a jogszabályi keretek között, szabályosan zajlik". Némethné hangoztatta, hogy a projekt keretösszege változatlan, azaz 42 milliárd forint.