Miként tudja az MNB gyorsítani az EU-pénzek lehívását?

„A Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjának konkrét részletei egyelőre még nem ismertek, így pontosan még nem lehet megmondani, hogy a kezdeményezés mennyiben fogja érinteni az uniós támogatások lehívásának folyamatát” – nyilatkozta lapunknak Csepreghy Nándor.

Lapunk azzal a kérdéssel kereste meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárát, hogy az MNB növekedési hitelprogramjának milyen hatása lehet az uniós támogatások lehívására, a kifizetési ütemre.

A jegybanki program szerint ugyanis a mikro-, kis- és közepes vállalkozások 250 milliárdos refinanszírozási hitelkeretet kapnak a kereskedelmi bankokon keresztül, amit fejlesztési és forgóeszközcélok mellett az uniós fejlesztési programokban az önerő előteremtésére is fel lehet használni. Mindamellett a helyettes államtitkár kiemelte: a kedvezményes hitelek sok esetben segíthetik az önerőhiánnyal küzdő vállalkozásokat az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló beruházások megvalósításában.

Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e tudni, hogy hozzávetőleg mekkora számlaérték marad el időarányosan a kkv-k önerő-nehézségei miatt, Csepreghy Nándor azt válaszolta: arról, hogy egy projekt megvalósítása miért ütközik akadályba (például önerő-probléma, időjárás miatt csúszás vagy kivitelezői késlekedés), a projektgazda nem tájékoztatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, ezért ilyen statisztika nem készül. „Az EU-pénzek kifizetésének tekintetében a projektgazdai tervek teljesülése március 31-ig 66 százalékos a KKV-k körében. De az előbbiek alapján ennek több oka lehet, nem feltétlenül az önerő hiánya, ami azonban kétségtelenül kiemelt probléma” – mondta a helyettes államtitkár.

Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója az MNB-programmal kapcsolatban lapunknak elmondta: „Forráshiány idején, ha valaki pénzt kínál, az jó hír. Fontos azonban, hogy – az elgondolásban partnerként kezelt bankok közreműködésével – olyan, a hitelezésben résztvevő felek számára kölcsönösen elfogadható kondíciók szülessenek, amelyek valós ösztönző erőt jelentenek mind a kis- és középvállalatok, mind pedig a pénzintézetek számára.”

Essősy Zsombor szerint a vállalkozások óvatosak, de alapvetően nem idegenkednek a fejlesztéstől. „Az elmúlt fél évben több pályázati ablakot kellett idő előtt bezárni a KKV-k túljelentkezése miatt. Friss példaként említhető a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 211B jelű pályázata, amire alig egy hónap alatt több mint kétezer vállalkozástól közel 90 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be. A szándék a fejlesztésre (ha óvatos is), de adott. Ugyanakkor a beruházások felpörgetésének – a beruházói kedv, valamint az intézményrendszer hatékonysága mellet – egyik elengedhetetlen feltétele a kapcsolódó banki finanszírozás. Ezért véleményem szerint valóban fontos a pályázók számára előnyös hitellehetőség kidolgozása, amit majd megfelelő állami garanciák biztosításával lehet működőképes piaci modellé alakítani” – mondta a MAPI vezérigazgatója.

A 2007-2013 közötti EU-költségvetési időszakban – a 15 százalékos hazai önrész beszámításával együtt – hazánk rendelkezésére álló 8200 milliárd forintos EU-forrásból eddig 3635 milliárd forintot hívott le az ország.