Nem csökken az államadósság a forint szenvedése miatt

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2012-ben a GDP -2,1 százaléka (-584 milliárd forint) volt. 2012 negyedik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -3 százalékát tette ki, ez -229 milliárd forintnak felel meg.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2012 végén a GDP 79,2 százaléka volt (22 381 milliárd forint). A negyedik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 102 milliárd forinttal csökkentette, miközben a forint gyengülése 278 milliárd forinttal növelte az adósságállományt. Az államháztartás nettó tartozása (17153 milliárd forint) a GDP 60,7 százalékát tette ki 2012 végén.

2012 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 309 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkentek a jegybanknál elhelyezett betétek. A kötelezettségek mérséklődésében a külföldről felvett hitelek törlesztése és a külfölddel szembeni egyéb tartozások csökkenése játszott szerepet, amit az állampapír-kibocsátás részben ellensúlyozott.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 70 milliárd forint volt a negyedik negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül jelentősen csökkentek betéteik és a vállalati szektornak nyújtott hiteleik, ezzel párhuzamosan kötelezettségeik is csökkentek, elsősorban a hosszú lejáratú értékpapírok és -hitelek, valamint az adótartozások terén.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 10 milliárd forint volt. Eszközeik közül adójellegű követeléseik növekedtek, miközben kötelezettségeik is növekedést mutattak, elsősorban a rövid lejáratú hitelek és a szállítói tartozások állományát tekintve.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2012-ben a GDP 5,3 százaléka (1502 milliárd forint) volt. 2012 negyedik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (544 milliárd forint) a negyedéves GDP 7,1 százalékát tette ki.

2012 negyedik negyedévében a pénzügyi eszközök növekedésének hátterében a forint készpénz és forint betétek, a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek tranzakcióból eredő növekedése állt, amit a külföldi részesedések és a hitelintézeti értékpapírok tranzakcióból eredően, részben csökkentettek. A kötelezettségek csökkenésében a devizahitelek törlesztése játszott jelentős szerepet, amit részben ellensúlyozott az egyéb kötelezettségek tranzakcióból fakadó növekedése.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2012-ben a GDP 2,7 százaléka volt (766 milliárd forint). A negyedik negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 2,8 százalékát érte el (213 milliárd forint).

A negyedik negyedévben a nem pénzügyi vállalatok eszközeik közül forintbetéteiket, rövid lejáratú hiteleiket, valamint külföldi részesedéseiket növelték, miközben devizabetéteiket, hosszú lejáratú hiteleiket és egyéb követeléseiket csökkentették. A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú hitelek és a külföldi részesedések számottevően növekedtek tranzakcióból eredően, míg a rövid lejáratú hitelek és az egyéb tartozások csökkentek.

A külföld nettó finanszírozási képessége (lényegében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2012-ben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -5,1 százalékát tette ki (-1454 milliárd forint). A negyedik negyedévben a külföld finanszírozási képessége a negyedéves GDP -6,1 százaléka volt (-471 milliárd forint).

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül tulajdonosi követeléseiket növelték, ugyanakkor tranzakcióból eredően csökkenés mutatkozik devizabetéteik, nem részvény értékpapírjaik, hiteleik, valamint egyéb követeléseik tekintetében. A tartozások közül tranzakcióból eredően a devizabetétek, a rövid lejáratú hitelek és a tulajdonosi tartozások növekedtek, miközben a nem részvény értékpapírok, a hosszú lejáratú hitelek és egyéb tartozások csökkentek.