A forint hanyatlása miatt óriásit emelkedett az államadósság

Az államháztartás bruttó, maastrichti adóssága a GDP 82,2 százalékán állt és 23 340 milliárd forintot tett ki 2013 első negyedévének végén - derül ki a nemzeti számlák első negyedévi előzetes adataiból, amelyeket pénteken tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az adósságot az első negyedévben a forint árfolyamváltozása 468 milliárd forinttal, a nettó adósságfelvétel pedig 491 milliárd forinttal növelte.

„Az adósságráta negyedéves emelkedésében szerepet játszik a dollárkötvények kibocsátása” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza hozzátette, a kötelezettségek teljesítését megelőzte a kibocsátás, ami szerepet játszott az adósság emelkedésében.

„Fontos, hogy az emelkedő trend korábban megállt” – vélekedett Török Zoltán. Szerinte jó esély van arra, hogy a második negyedéves adat alacsonyabb lesz a mostaninál.

Az év végén 80 százalék alatt lehet a GDP-arányos adósság – prognosztizálta a közgazdász.

A március végén zárult egy évben az államháztartás 642 milliárd forint, a GDP 2,3 százalékának megfelelő hiánnyal zárt, amiből a harmadik negyedévi deficit 240 milliárd forintot tett ki és a negyedéves GDP 3,7 százaléka volt. Az adósságot az első negyedévben a nettó hitelfelvétel 491 milliárd forinttal, a forint gyengülése 468 milliárd forinttal növelte.

Az államháztartás nettó tartozása 17 339 milliárd forint volt, a GDP 61,1 százalékát tette ki 2013 első negyedévének végén.

A tavalyi év végén 79,2 százalékon alakult a GDP-arányos államadósság, vagyis 3 százalékponttal emelkedett három hónap alatt az adósságráta. 2012-ben egész évben 80 százalék alatt volt az adósságráta.

Utoljára 2011 harmadik negyedévében volt magasabb (83,4 százalék) a GDP-arányos államadósság.

Az adatok alapján látható, hogy a forint gyengülése továbbra is jelentős hatást gyakorol az adósságráta alakulására, ugyanakkor a negyedéves emelkedés valamivel több mint felét az adósságfelvétel (kötvénykibocsátás) adta.

2013 első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 335 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen növekedtek a jegybanknál elhelyezett betétek, miközben a külfölddel szembeni egyéb követelései visszaestek. A kötelezettségek növekedésében elsősorban a nagymértékű állampapír-kibocsátás játszott szerepet, ezt részben ellensúlyozta a külföldről felvett hitelek törlesztése, valamint az egyéb tartozások csökkenése.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 29 milliárd forint volt az első negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül a hitelintézeteknél elhelyezett betétek növekedtek számottevően, kötelezettségeiket pedig elsősorban az egyéb tartozások növelték.

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 66 milliárd forint volt. Eszközeik közül járulékköveteléseik csökkentek elsősorban, kötelezettségeik közül a rövid lejáratú hitelek állománya csökkent számottevő mértékben.

A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2013 első negyedévével záruló négy negyedévben a GDP 5,5 százaléka (1547 milliárd forint) volt. 2013 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (364 milliárd forint) a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki.

2013 első negyedévében a háztartások pénzügyi eszközeik közül a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően. Kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható a folyószámla betétek és a biztosítástechnikai díjtartalékok esetében. Ugyanakkor tranzakcióból eredően csökkent a deviza készpénz, a devizabetétek, valamint az egyéb követelések állománya. A kötelezettségek csökkenése mögött a hitelek és az egyéb kötelezettségek törlesztése állt.

„A jelenlegi kormány hivatalba lépése óta elkötelezett az államadósság tartós csökkentése mellett, és olyan gazdaságpolitikát folytat, ami ezt lehetővé is teszi” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az NGM tisztában van az államadósság jelenlegi szintjével, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adósság hullámzik, így nem érdemes a havi adatokat nézni, mert ezek félrevezethetik a közvéleményt. Az államadósság alakulását csak hosszabb távon és csak GDP arányosan vizsgálva kaphatunk objektív képet – írja az NGM.

„Az adósságállományt a magas forint állampapír-kibocsátások növelték, mivel az év első hónapjaiban az időarányos tervet meghaladó bruttó forint kibocsátások valósultak meg, ezáltal stabilabbá válik az adósság finanszírozása az év hátralévő részében” – áll az NGM közleményében.

A gazdasági tárca szerint a nemzetközi befektetői hangulat esetleges romlása esetén is meg tud felelni az ország a hátralévő törlesztési kötelezettségeinek, ha az év elején egyfajta „puffert”, tartalékot képez az Államadósság Kezelő Központ. Ennek tükrében az átmeneti állománynövekedés kedvező helyzetként és az Adósságkezelő előrelátásaként értékelhető.

„Az Alaptörvényben egyértelműen rögzítettük, hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Ehhez a Kormány továbbiakban is ragaszkodik” – zárul a közlemény.