MNB: 80 százalék felett az államadósság

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,2 százaléka (-612 milliárd forint) volt. 2013 első negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -3,3 százalékát tette ki, ez -210 milliárd forintnak felel meg, közölte az MNB.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 első negyedévének végén a GDP 82,4 százaléka volt (23340 milliárd forint). Az adósságállomány növekedéséhez az első negyedévben a nettó adósságfelvétel 484 milliárd forinttal járult hozzá, a forint leértékelődésének adósságnövelő hatása pedig 470 milliárd forint volt.

Az államháztartás nettó tartozása (17315 milliárd forint) a GDP 61,1 százalékát tette ki 2013 első negyedévének végén.

2013 első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 370 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei összességében csak kismértékben változtak. Egyedül a jegybanknál elhelyezett betétállományban történt jelentősebb növekedés, miközben a többi pénzügyi eszköz tekintetében inkább kismértékű csökkenés volt jellemző. A kötelezettségek növekedésében elsősorban a nagymértékű állampapír-kibocsátás játszott szerepet, ezt részben ellensúlyozta a külföldről felvett hitelek törlesztése, valamint az egyéb tartozások csökkenése.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 98 milliárd forint volt az első negyedévben. Pénzügyi eszközeik növekedésében a pénzintézeteknél elhelyezett betétek játszottak elsődleges szerepet, kötelezettségeik terén lényegi elmozdulás nem történt, az egyéb tartozásokban volt kisebb mértékű átrendeződés (adójellegű tartozásaik növekedtek, míg munkabér- és járulékjellegű kötelezettségeik csökkentek).

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 62 milliárd forint volt. Eszközeik közül járulékköveteléseik csökkentek elsősorban, kötelezettségeik közül pedig a rövid lejáratú hiteltartozásuk és kereskedelmi hiteleik csökkentek számottevő mértékben.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,5 százaléka (1548 milliárd forint) volt. 2013 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (354 milliárd forint) a negyedéves GDP 5,5 százalékát tette ki.

2013 első negyedévében a háztartások pénzügyi eszközeik közül a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően. Kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható a folyószámla betétek és a biztosítástechnikai díjtartalékok esetében. Ugyanakkor tranzakcióból eredően csökkent a deviza készpénz, a devizabetétek, valamint az egyéb követelések állománya. A kötelezettségek tranzakcióból fakadó csökkenése mögött a hitelek törlesztése és az egyéb tartozások mérséklődése állt.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 3,7 százaléka volt (1060 milliárd forint). Az első negyedéves nettó finanszírozási képesség a negyedéves GDP 2,6 százalékát érte el (169 milliárd forint).

Az első negyedévben a nem pénzügyi vállalatok eszköz oldalon az egyéb betéteiket, a hosszú lejáratú értékpapírjaikat, külföldre nyújtott hiteleiket, tulajdonosi és egyéb követeléseiket növelték, míg folyószámla betéteiket csökkentették. A kötelezettségek közül tranzakcióból eredően a külföldről felvett hitelek és a részesedések számottevően, az egyéb tartozások kisebb mértékben növekedtek, miközben a hitelintézetektől felvett forint hitelek, az egyéb pénzügyi közvetítőktől felvett hitelek és nem részvény értékpapírok csökkenést mutattak.

A külföld nettó finanszírozási képessége (lényegében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -7,1 százalékát tette ki (-2024 milliárd forint). Az első negyedévben a külföld finanszírozási képessége a negyedéves GDP -6,2 százaléka volt (-399 milliárd forint).

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül egyéb betéteiket, hosszú lejáratú értékpapírjaikat és részesedéseiket növelték, ugyanakkor csökkentették folyószámla betéteiket, hosszú lejáratú hiteleiket és egyéb követeléseiket. A tartozások közül tranzakcióból eredően az egyéb betétek, a nem részvény értékpapírok és hosszú lejáratú hitelek növekedtek, miközben csökkenés volt megfigyelhető a készpénz és folyószámla betét, a rövid lejáratú hitelek, a részesedések és az egyéb tartozások tekintetében.