Nagy vitákat kiváltó intézkedések lépnek hatályba holnap, több új adó is

Cégvezető vagy könyvelő legyen a talpán, aki az állandó változásban még tisztán lát. Íme a legfontosabb újdonságok.

VG-összeállítás

2013.07.31, 05:00

Új közlekedési bírságok

Az a műszaki vizsgaállomás, amely közúti közlekedésre alkalmatlan gépjárművet alkalmasnak minősít, járművenként 500 ezer forintos bírságot köteles fizetni. Az ezt tartalmazó kormányrendelet augusztus elsején lép hatályba. Szintén bírságot kap a vizsgaállomás, ha a közlekedési hatóság engedélye nélkül átalakított járművet alkalmasnak minősít (levizsgáztat). Ekkor azonban a bírság csak 200 ezer forint lesz. A teherautók üzembentartóit 100 ezer forintos bírsággal fenyegeti a rendelet, erre akkor büntethetők, ha a menetíró készülékbe csatlakoztatható járművezetői kártya adatait nem töltik le. Ez esetben a 200 ezer forintos bírság esetenként értendő.

Nyilvántartásba kerülnek a rokkantak parkolókártyái

A közúti közlekedési nyilvántartás tartalmazza a jövőben a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványainak az adatait is - a közigazgatási hatósági eljárásokat, és az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokat módosító törvény augusztus elsejétől teszi ezt kötelezővé. Az ilyen parkolási engedély megszerzésének a jogosultsága nem változott. A kormány a rendeletében csak a kiadó hatóságot módosította, ez pedig első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (kerületi) hivatala, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH). A parkolási igazolvány nyilvántartása - egyebek mellett - tartalmazza a jogosult személyi adatai mellett a fényképét és az aláírását is. A parkolási igazolvány sorszáma, az érvényesség időtartama és a kiállítás dátuma is bekerül a közhiteles nyilvántartásba.

Módosul a hegyközségi törvény

A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek működési területén tevékenykednek - egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-jétől a hegyközségi törvény. A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját - a választmány javaslata alapján - minden év május 31-ig a közgyűlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot az érintettekkel határozatban közli. A hegyközségi járulék alapja a szőlőtermelőknél az ültevény területe és a megtermelt szőlő mennyisége. A borászati termelőnél a járulékot az általa művelt szőlőültetvény területe és a feldolgozott szőlő-, valamint bor mennyisége határozza meg. A szőlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárolt szőlő, must, illetve bor mennyisége alapján fizeti a járulékot. A szőlészeti termelőnek nem kell hegyközségi járulékot fizetni azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelőnek, vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesített. A törvény másik kiegészítése szerint az illetékes miniszter - a hegyközségi szervezetek tisztújításának felügyeletére, továbbá a hegyközségek működésének elősegítésére - miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos jogosult - egyebek mellett - részt venni a hegyközségi szervezetek közgyűlésén és más testületi ülésén, továbbá jelentést, tájékoztatást kérhet a hegyközségi szervezetek tisztségviselőitől, valamint a hegyközségi szervezetekkel foglalkoztatási vagy megbízási jogviszonyban levő személytől. A biztos feladata még a hegyközségi szervezetek tisztújításának az elősegítése. Ebben a körben javaslatokat, módszertani ajánlásokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.

Lázár János megkapja a fejlesztési ügynökséget

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyelete átkerül a Miniszterelnökséghez a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól augusztus elsején. A Magyar Közlönyben közzétett és 2013. július 31-én hatályba lépő kormányrendelet szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a miniszterelnök irányítja, aki ezt a feladatot a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látja el. Az MTI érdeklődésére a döntéssel kapcsolatban a Kormányzati Információs Központ korábban azt közölte: „A magyar állam abban érdekelt, hogy a 2014-2020 közötti uniós támogatási periódus lehívását elősegítő struktúra, és ezáltal a lehívás stratégiája az állam számára eredményesebb, az állam és az állampolgárok számára pedig hasznosabb eredménnyel záródjon, mint a Bajnai Gordon irányításával kialakított, majd minisztersége és miniszterelnöksége alatt üzemeltetett rendszer. Ezeket a szempontokat figyelembe véve alakítja ki és alakítja át a kormány ezt a rendszert”.

A kormányrendelet alapján a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért való felelőssége körében összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez.

A feladatai közé tartozik, hogy összehangolja az európai uniós támogatási források felhasználását, nyomon követi az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait, és ezekről a kormányt tájékoztatja.

Emellett ellátja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek döntéseivel összefüggésben kezdeményezett jogjogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat, és ellátja Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával összefüggő feladatokat, gyakorolja az ahhoz kapcsolódó hatásköröket.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetésével kapcsolatos feladatokat Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár kormánybiztosként látja el 2013. augusztus 1. és 2014. május 31. között, és gyakorolja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének teljes hatáskörét.

A nemzeti fejlesztési miniszter a jövőben a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felel.

Emelkedik a tranzakciós illeték

Augusztus elsején az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke. A fizetési műveleteknél, átutalásoknál pedig 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával. A tranzakciós illeték esetén a készpénzfelvétel drágul a legnagyobb mértékben, mivel az illeték megduplázódik, így minden ezer forint felvétele után 6 forintot kell majd fizetni. Így például egy 100 000 forintos havi fizetés készpénzfelvételét évente összesen 7200 forint tranzakciós illeték terheli. Ezzel párhuzamosan döntött a parlament a pénzforgalmi szolgáltatók idei pótlólagos befizetéséről, miután az első félévben a tranzakciós illetékből származó bevételek elmaradtak a várttól. Az egyszeri fizetési kötelezettség a január-áprilisi illetékkötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75 milliárd forint a szektor egészére.

Életbe lép a romkocsmaadó

A világörökségi területen működő, szeszesitalt árusító vendéglátóhelyek és boltok az éjszakai nyitva tartásért felügyeleti díjat fizetnek - a kereskedelmi törvény ezt szabályozó módosítása augusztus elsején lép hatályba. Az éjszakai nyitva tartás az éjfél és a hajnali 6 óra közötti időszakot jelenti. A helyi - Budapesten a kerületi - önkormányzat a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó többletfeladatokhoz igazodó felügyeleti díjat rendeletben szabályozza. A díj alapja a vendéglőknél az engedélyben szereplő befogadóképesség. A boltoknál három négyzetméterenként egy fő alapján kell a díjat fizetni. A törvény csak a díj maximumát rögzíti. Ez személyenként és éjszakánként legfeljebb 20 forint lehet. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának fél százalékát nem haladhatja meg. A felügyeleti díjat negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-éig kell majd megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára.

Nő a cégek távközlési adója

Augusztus elsején a nem magánszemélyek esetében az eddigi 2 forintról 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik. A távközlési adóról 2012 májusában határozott az Országgyűlés, és először tavaly augusztusban kellett megfizetniük a távközlési cégeknek. A szolgáltatóknak két forintot kell fizetniük vezetékes és mobil telefonhívásonként és megkezdett percenként, továbbá minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is.

A nemzeti fejlesztési miniszter a jövőben a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felel. Változó munkáltatói jogok Augusztus elsejével módosul a távolléti díj számítása, így például egy-egy szabadságos hónapban a munkabér nem változik majd az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Nem kap 50 százalékos vasárnapi bérpótlékot az a munkavállaló, aki a munkaköre vagy a munkáltató tevékenységének sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre. A munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg, ha munkaszüneti napon dolgozik.

A munkavállaló augusztus 1-jétől akkor kaphat 50 százalékos bérpótlékot, ha rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül dolgozik.

A szabadságot augusztustól – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. -->