Semjén Zsolt: akiknek nem tetszik az adóztatás, elmehetnek az országból

A lap hétfői számában megjelent interjúban a miniszterelnök-helyettes egyebek mellett arról beszélt, hogy az érintett multinacionális cégek sajnálják az extraprofitjukat, de "el kell fogadniuk, hogy a magyar kormány számára viszont a magyar emberek érdeke az első." Közlése szerint "nem tűrhető, hogy a nagy cégek többet kaszálnak itt, mint Nyugat-Európában vagy a szomszédos országokban".

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: "aki a szolidaritás elve szerint elvárható feltételekkel nem ért egyet, az akár el is mehet innen." 

A hatvani látogatása során a megyei lapnak nyilatkozó miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy lesz harmadik üteme a rezsicsökkentésnek, mert a kormány filozófiája a szolgáltatásoknál nem piac-, hanem szolidaritásközpontú.

Semjén Zsolt a Hatvanban épülő vadászati múzeumról szólva elmondta, a város ideális helyszíne lesz az intézménynek, hiszen nincs messze a fővárostól, a település pedig ezer szállal kötődik a vadászathoz.

Ismerős szavak?

2006-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkaadók megkérdőjelezték a tervezett adóemelések egyensúlyjavító szándékát. Gyurcsány Ferenc, akkori kormányfő úgy reagált, akinek nem tetszik a programja, elhagyhatja az országot.

Azóta a Fidesz sokszor hozza fel Gyurcsány szavait, és szinte minden az elvándorlással vagy adókkal kapcsolatos témában bevetik.

Legutóbb 2013 márciusában Pósán László fideszes országgyűlési képviselő mondta azt, hogy a szocialisták szerint el lehet menni ebből az országból, szerintünk nem.

Pósán kijelentette, 2002 és 2010 között duplájára nőtt a munkanélküliek száma Magyarországon, és míg Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő annyit üzent a fiataloknak, "el lehet menni az országból", az Orbán-kormány számos intézkedése arra irányul, hogy itthon lehet maradni, haza lehet jönni - jelezte a politikus a Debreceni Egyetem központi épülete előtt tartott tájékoztatóján.

Kit is adóztat a kormány?

A második Orbán-kormány kommunikációja szerint a céljuk, hogy a vállalatokat adóztassák az emberek helyett; gyakorlatilag azonban a vállalatokat adóztatják, de mégis a fogyasztók fizetnek.

Kivetették például a bankadót, bevezették a tranzakciós illetéket, majd megemelték azt a kézpénzfelvétel és az átutalás után. A pénzintézetek a terheket áthárították az ügyfelekre, és várhatóan az illeték mostani emelésével is a fogyasztók járnak rosszul.

Múlt héten pedig például a Waberers’s jelezte , hogy ügyfeleire hárítja az e-útdíjat, vagyis ez az adó is egyre közelebb kerül ahhoz, hogy megjelenjen az árakban.

Az már fel sem merül, hogy az intézkedésekről hatástanulmányt készítsenek, inkább a zárószavazás előtti módosítók írják felül mostanában a törvénytervezeteket – jó példa erre az önkormányzati adóságok átvétele utáni tervezett 7 százalékos adó, ami helyett 208 százalékos tranzakciós adót kapnak a bankok.