Jön az uniós bankadó

Először még arról szóltak a tervek, hogy az Unió minden tagállamára kiterjedően kerülne bevezetésre valamilyen új adó, azonban több tagállam (például Nagy-Britannia) tiltakozása miatt ez nem tűnt kivitelezhetőnek. Az új adót támogató nagyobb országok (például Németország, Franciaország) ezért stratégiát váltottak, és a legújabb javaslatok szerint már csak egyes tagállamok, önkéntes alapon vezetnék be az új közterhet. Bonyolítja a helyzetet, hogy az elmúlt időszakban – az európai szintű szabályozás lassú elfogadási folyamata miatt – több tagállam (köztük Franciaország, Olaszország, Magyarország) is bevezetett nemzeti keretek között a pénzügyi szektort érintő speciális közterheket.

A téma azonban nem került le a napirendről, és a tervek szerint 2014 folyamán valamilyen módon bevezetnek egy új, uniós szintű, tranzakciós alapú adót, amelyet meghatározott pénzpiaci ügyletek után lennének kötelesek megfizetni meghatározott pénzügyi szervezetek. A tervek szerint egyes értékpapírügyletek után 0,1 százalék, illetve bizonyos származtatott ügyletek után 0,01 százalék lenne az adó mértéke, amely azonban – amennyiben több közvetítőn keresztül bonyolódik az ügylet – magasabb mértékű is lehet. Jelenleg úgy tűnik, hogy 11 eurózóna-tagállam vezeti be az új adót, de a csatlakozás lehetősége minden EU-tag előtt nyitva áll.

Miért érdekes mindez magyar szempontból? Egyrészt azért, mert egy 2012. év végén elfogadott jogszabály-módosítás értelmében elvileg Magyarországon is bevezetésre kerülne nemzeti szinten egy, az értékpapírügyleteket és értékpapírra vonatkozó származtatott ügyleteket érintő tranzakciós adó, amely az elfogadott jogszabályszöveg értelmében „az európai uniós szinten harmonizált pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó irányelv-javaslat elfogadását követő naptári év első napján lép hatályba.”

Emellett az új, közösségi szintű közteher elvileg akkor is érintheti a magyar pénzpiaci szereplőket és így áttételesen mindazon gazdálkodókat, akik értékpapír-ügyleteket, más származékos ügyleteket végeznek, ha

Magyarország nem csatlakozik az uniós rendszerhez. Ennek oka, hogy a jelenleg tervezett uniós szabályozás szerint tranzakciós adót nemcsak akkor kellene fizetni, ha a tranzakcióban valamelyik részes fél a fent említett 11 résztvevő tagállam valamelyikében letelepedett, hanem akkor is, ha az ügylet tárgya olyan pénzügyi instrumentum, amelyet valamely részes tagállamban bocsátottak ki.

Sok tehát még a bizonytalanság az új adóval kapcsolatban, az azonban biztos, hogy a tervezett változások – amennyiben zöld jelzést kapnak – így vagy úgy szinte minden gazdálkodót érinteni fognak.

A tervezett jogszabály szerint tehát úgy keletkezne adófizetési kötelezettsége egy magyar banknak, hogy eddig sem Magyarország, sem Csehország, sem Nagy-Britannia nem csatlakozott az uniós tranzakciós adót bevezető tagállamokhoz. Ez azt a kérdést is felveti, hogy ilyen esetben miként fog viszonyulni egymáshoz az uniós szintű és az előzőekben említett magyar közteher.

A tervezett jogszabály szerint tehát úgy keletkezne adófizetési kötelezettsége egy magyar banknak, hogy eddig sem Magyarország, sem Csehország, sem Nagy-Britannia nem csatlakozott az uniós tranzakciós adót bevezető tagállamokhoz. Ez azt a kérdést is felveti, hogy ilyen esetben miként fog viszonyulni egymáshoz az uniós szintű és az előzőekben említett magyar közteher. -->