Tavaly augusztus óta gyakorlatilag feleződött a kamat

Tavaly augusztusban 7 százalékról kezdődött a kamatcsökkentési ciklus, amikor a Parlament által delegált külső tagok leszavazták Simor András korábbi elnököt és a két alelnökét. Azóta folyamatosan süllyed a ráta: Matolcsy György márciusi érkezésével tovább folytatódott a kamatvágások sorozata, és mostanra gyakorlatilag feleződött a kamat.

Augusztusban viszont már csak 20 bázisponttal csökkent az irányadó ráta, miután Matolcsy jelezte, hogy eltérnek a szokásos mértéktől. Az MNB vezetősége ugyanakkor elkötelezettséget mutat arra, hogy 3-3,5 százalékra csökkentse a kamatot.

Viszont az új elnök érkezése után tapasztalt teljes összhang is megtört a tanácsban. Két tanácstag csak 10 bázispontos vágásra szavazott a múlt hónapban, míg öten 20-ra. Azt nem tudni, hogy most miként alakultak a szavazati arányok, hiszen Matolcsy megszüntette a sajtótájékoztatókat a kamatdöntések után.

Mindenesetre most úgy vélik az elemzők, hogy a 3-3,5 százalék közötti kamatcél aljára csökkentheti a kamatot az MNB, hiszen a Fed a 10-15 milliárd dolláros csökkentési várakozások ellenére fenntartotta a havi 85 milliárdos eszközvásárlási programját (pénznyomtatás), ami fenntartja a likviditásbőséget, ebből pedig a magasabb kamatozású forinteszközök is profitálnak.

Az infláció miatt nem kell aggódni a tanácsnak: augusztusban 1,3 százalékra süllyedt a pénzromlás üteme éves összevetésben a júliusi 1,8 százalékról. Az újabb várható rezsicsökkentés pedig tovább mérsékelheti az inflációt. Ugyanakkor a maginfláció – szezonális hatásoktól megtisztított index – éppen 3 százalékon, az MNB célszintjén áll. Ez a mutató pedig némiképp jobban tükrözi az alapfolyamatokat.

A kamatvágások terét a változékony piaci hangulat mérsékelheti; és komoly figyelmeztető jel volt a hónap közepén látott igen meredek állampapír-piac hozamgörbe.

"A lépés továbbra is inkább csak jelképesen mutatja a fokozott óvatosságot a korábbi 25 bázispontokhoz képest" – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere. "A múlt heti váratlan Fed-döntés, amelynek keretében elmaradt az eszközvásárlási program szűkítése, átmeneti lélegzethez jutatta a május óta nyomás alatt lévő feltörekvő piacokat."

"Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését" – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. "Ugyanakkor a piaci folyamatok május végétől jelentős fordulatot tettek: a Fed eszközvásárlási programjának várható szűkítése meredek hozamemelkedést okozott minden kötvénypiacon, jelentősen megemelte a kockázati felárakat, valamint intenzív volatilitást okozott a devizapiacokon, így a forintpiacon is."