Varga Mihály: még egy évig biztosan marad az egykulcsos adó

A módosítások közben igyekeznek a legfontosabb pénzügyi szektoroknak megadni a lehetőséget, hogy segítsék a fejlődést. Az adórendszert teljesen nem írhatják át, az egykulcsos adónak még egy évet legalább adni szeretnének.

A költségvetés legfontosabb tételeit már lezárták, az idei 0,8-1 százalékos után jövőre 2 százalékos növekedéssel számolnak, és tartani tudják majd a 3 százalék alatti hiányt, az infláció pedig 2,4 százalékos volt. 2014-ben a háztartások megtakarításával is számolnak, és azzal is, hogy a fogyasztás 1,9 százalékkal bővül majd.

2013-ban túlvagyunk egy trendfordulón, jövőre a gazdaság sokkal jobban tud majd növekedni. 2010-ben jelentős adósságállománnyal vették át az országot, 85,2 százalékos volt a GDP-arányos államadósság. A CDS-felárunk a csőd közelében lévő országokéval volt egy szinten. Jelenleg az akkor nehéz helyzetben lévő országok közül Portugáliában nem indult el a felzárkózás, Írország növekedése sem tűnik fenntarthatónak, Görögország pedig csak arra vár, hogy tárgyalhasson az újabb segélyről az új német kormánnyal.

Magyarországon ezzel szemben komoly stabilizáció történt, visszafizettük az IMF-hitelt, és a CDS-felárunk is csökkent. A pénzügyi válság problémáit orvosolni tudtuk – mondta Varga. Az alapkamat csökkent, a lakosság adóssága csökkent. Voltak nehéz pillanatok is, amikor a korkedvezményes nyugdíj megvonása ellen a rendvédelmi dolgozók tüntettek, de igazából komolyabb társadalmi ellenállás nélkül sikerült mindent megvalósítani.

2008-ban a lejáró államadósságot nem tudtuk megújítani, ezért a valutaalaphoz fordultunk. Az ország finanszírozási igénye 20 milliárd euró az idén, a megújítandó 13 milliárd euró. Már csak 5-6 milliárd forint a lejáró devizakötvényünk. A GDP-hez viszonyított finanszírozási igénnyel a GDP-hez viszonyítva az élmezőnyben vagyunk még mindig. Az államadósság növekedését sikerült megállítani, de még messze vagyunk attól, hogy a finanszírozási szükségletet illetően teljes sikerről beszélhessünk. A legkritikusabb időszakot, 2013 első negyedévét is sikerült megoldani, nem véletlen, hogy ekkor bocsátottunk ki dollárkötvényeket. Varga elismerte, hogy a helyzet más lenne, ha az Európai Központi Bank és a Fed nem élénkítené a gazdaságot.
A miniszter kiemelte, 40 éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint most. Ez jó a gazdaságnak. Oszkó Péter, volt pénzügyminisztert is megemlítette, cáfolta, hogy 2010-ben már rendben volt a gazdaság, ezt igazolja, hogy a devizakötvény-kibocsátásnál a kamat 2010-ben magasabb volt, mint az idén.

Varga beszélt arról, hogy az államadósság csökkenni kezdett, és a külső egyensúlyunk is javult. Elismerte a miniszter, hogy utóbbi már 2009-ben is javulni kezdett, ami hozzájárult ahhoz, hogy az adósság megújításának finanszírozása sikeres volt.

A növekedésről szólva elmondta Varga: a visegrádi országok között a minimumszint környékén volt Magyarország. Most 2012-2013 környékén jutottunk el oda, hogy a tartomány közepén vagyunk, Szlovénia és Csehország azonban olyan átalakításokat hajt végre, hogy javulhat a helyzet. A növekedésben szerepet játszott a túlhitelezés, hiba volt a devizahitelezéssel ösztönözni a növekedést, bár kétségtelen, hogy a hitelezésnek szerepe van a növekedésben. Ha nincs beruházás, az államháztartás stabilitásában elért eredmények nem lesznek tartósak, a hitelezésre ezért szükség van. Megemlítette az Eximbank kötvénykibocsátását és az MNB növekedési hitelprogramját is, de összességében azt tartaná normálisnak, ha a bankok piaci alapon tudnának hitelezni.

A foglalkoztatottságról szólva a miniszter elmondta: Magyarországon csak 3,9 millió foglalkoztatott van, miközben az ugyanekkora lakosságú Csehországban 5,1 millió. A foglalkoztatottság nőtt, de kellenek még szabályok, hogy a munkáltatói szektorban jobban megérje foglalkoztatni. A három évvel ezelőttihez képest 217 ezerrel dolgoznak többen, ebből 83 ezer a közmunkás. Ebben a munkahelyvédelmi akcióterv is szerepet játszott.

A következő évek feladata az államháztartás kiadásainak csökkentése. El kell érni, hogy ne minden negyedik munkavállaló a közszférában dolgozzék. Ezeket a lépéseket a parlament magán kezdte, 2014-től csökken a képviselők száma. A demográfiai folyamatokból az látszik, 2010-ben még négy aktív korúra jutott egy idős, 2030-ban háromra, 2050-ben pedig kettőre fog jutni egy idős. A folyamat lassítását szolgálják a családi adókedvezmények, a gyed extra és a diákhitellel kapcsolatos kedvezmények. A szürke- és feketegazdaság visszaszorításában is vannak még teendők. Magyarországon a minimálbéren adózók száma nagyon magas például Szlovákiához képest.
Magyarországon nagy különbség van az iskolák minősége között. Ha azt akarjuk, hogy egy fővárosi és vidéki gyerek munkaerő-piaci lehetőségei ne dőljenek már el kiskorában, központosítani kellett az iskolarendszert.