Közmunka: nincs kiút

Szeptemberben a 145 ezer közmunkásból 9 ezret a vállalati szféra, döntően állami vállalatok foglalkoztattak, 6 ezer közfoglalkoztatott pedig a nonprofit szektorban dolgozott szeptemberben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal a Világgazdasággal. A KSH intézményi jelentése szerint a legtöbb közmunkás júniusban volt, akkor a létszámuk megközelítette a 152 ezer főt. A vállalati szférában 12 ezer, a nonprofit szektorban pedig közel 7 ezer közmunkás dolgozott a nyár elején. A vállalatoknál valószínűleg a KSH által közöltnél többen dolgoznak, hiszen a hivatal csak a legalább 5 főt foglalkoztató cégektől gyűjt adatokat.

A KSH arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vállalatok részben az erdőgazdálkodásnál, vízügyi tevékenységhez fűződően foglalkoztatnak közmunkásokat, de jellemző az árokásás is.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bruttó átlagkeresete 76 ezer forint volt szeptemberben, ami 5 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor továbbra is jóval alacsonyabb a fizetésük, mint a minimálbér összege, ami 98 ezer forint.

A foglalkoztatás költsége az elmúlt években megdrágult az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban. Az egykulcsos adórendszer bevezetésével jelentős bruttó béremelésre volt szükség ahhoz, hogy a kiskeresetűek nettó bére ne csökkenjen. Mindez arra ösztönözheti a munkaadókat, hogy inkább közmunkásokkal próbáljanak elvégeztetni egyes munkafolyamatokat.

A közmunkások versenyszférás foglalkoztatása azonban több akadályba ütközik. „Volt olyan terv, hogy a közmunkásokat nagy számban közvetítik ki majd a magánvállalatokhoz, ám ez támogatotti foglalkoztatásnak minősülne, amely uniós jogszabályokba ütközhet” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kordás László. A Közmunkások Szakszervezetének főtitkára lapunknak hozzátette: „ez azért is kedvezőtlen irány, mivel elindíthatna az adott térségben egy negatív bérspirált, amely később meglátszana a fogyasztáson is” – tette hozzá.

A nonprofit szférában elhelyezkedett közmunkások döntően a szociális szövetkezeteknél dolgoznak. Kordás szerint ezen a téren már nagyobb előrelépési lehetőség lenne. „A szociális gazdaság egésze egyes számítások szerint 100-150 ezer embert tudnának foglalkoztatni, ehhez azonban komoly szemléletváltás lenne szükséges. Az állami földeket nem magánvállalkozóknak kellene bérbe adni, hanem valódi szociális földprogramot kellene beindítani” – fogalmazott Kordás.

A főtitkár szerint a versenyszérában való elhelyezkedés a közmunkaprogramot „csak szavakban kíséri”. Kordás László kijelentette: „A közmunkások mindössze 5-7 százaléka tudott eddig visszakerülni az elsődleges munkaerőpiacra, munkahelyek hiányában ez nem is lehet több egyelőre. Az egész közfoglalkoztatotti programban nincs ugyanakkor olyan célszám, amely arra vonatkozna, hogy adott időre hány közmunkásnak kell visszakerülnie az elsődleges munkaerőpiacra.”

Dávid Ferenc szerint egyéb okok is közrejátszanak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: „olyan munkakörben, ahol a gondosságnak, az anyagi felelősségnek szerepe van, a munkáltató nehezen szánná rá magát az egy-két hónapig a programban résztvevő közmunkások alkalmazására. Ilyen szintű bérezésért ráadásul kellő lojalitást sem feltételeznek a munkaadók” – tette hozzá.

Munkanélküliség helyett?

„Az összes foglalkoztatotti létszám körülbelül 4 százalék a közmunkás, vagyis ha azt feltételeznénk, hogy nekik nem lenne állásuk, akkor a munkanélküliek tábora harmadával növekedne” – mondta el a Világgazdaságnak Samu János. A Concorde makroazdasági elemzője lapunknak hozzátette: „a közmunkásokat azért is foglalkoztathatják a vállalatok, mert olcsó munkaerőt jelentenek. Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol nem szükséges a vállalat működésének magas szintű ismerete, alkalmazhatnak közfoglalkoztatottakat is” – fogalmazott.