Lassan elérünk a válság végéhez?

Ázsia 2014-ben a leggyengébb láncszemmé válhat. Ugyanakkor a világgazdaság növekedése 2 százalékról 2,8 százalékra gyorsul, elsősorban az Egyesült Államoknak köszönhetően, de az eurózóna is a pozitív tartományba kerül – igaz, ez mindössze 0,8 százalékos növekedést jelent majd - véli a Saxo Bank idei első negyedéves globális elemzése.

"A feltörekvő Ázsia, amelyet a globális pénzügyi válság során a Nyugat megmentőjeként is emlegettek, 2014-ben gyakorlatilag kudarcra van ítélve. A világgazdaság szempontjából jó hír azonban az, hogy a válságot tekintve a vég kezdetét jelzi" – emelte ki Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. – „A legfontosabb makrogazdasági mutatók már régen nem álltak ilyen jól. A 2014-2015-ös időszakban eltávolodunk a mennyiségi lazítástól és az olcsó pénzeszközöktől; nagyobb mértékű növekedésre és remélhetőleg valódi változásokra is számíthatunk” - mondta.

Miután a globális növekedést a válság során végig elfogadható szinten tartotta, 2014-ben éppen az ázsiai növekedés válik a világgazdaság leggyengébb láncszemévé. Az ázsiai országokban a beruházások aránya a GDP-hez képest megdöbbentően magas, 43 százalékos, miközben a növekedés alig 6 százalék. A régió túljutott a növekedési ciklus könnyebb szakaszán, így az egyes feltörekvő piacok kormányai már kifejezetten igyekeznek visszafogni gazdaságaikat. Ez Ázsia számára nem feltétlenül negatív, hiszen az egyes országoknak alkalmat ad arra, hogy lassítsanak és átgondolják gazdasági modelljüket. E ur&oacut e;pát viszont mindez kellemetlenül érinti, hiszen éppen dinamikusan növekedő exportpiacaikat fogja vissza.

A Saxo Bank várakozása szerint a világgazdaság növekedése a 2013-as 2 százalékról idén 2,8 százalékra gyorsul, elsősorban az Egyesült Államoknak köszönhetően, ahol a magánfogyasztás és a magánbefektetések erősödésének hatására a növekedés közel 3 százalékos lehet. A gazdaság erősödésével a mennyiségi lazítás kivezetése folytatódik; 2014. második felében a folyamat le is zárul.
2014-ben a rekordhosszúságú recessziót követően az euróövezet gazdasága 0,8 százalékos növekedéssel végre visszatér a pozitív tartományba.

Ugyanakkor Németország és Franciaország kilátásai továbbra is borúsak, az utóbbi a költségvetési kiadások növelésével sem volt képes növekedést elérni. Az eurózónában továbbra is jellemző az infláció utóbbi két évben tapasztalható csökkenése; az Európai Központi Bank enyhítési politikája megalapozottnak tűnik, így az nagy eséllyel új hosszútávú feltőkésítési program révén folytatódik.