Csökkentés ügyeskedéssel

A tavalyi év végére 79 százalékra csökkent a GDP-arányos adósságráta – derült ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ez volt az egyetlen negyedév 2013-ban, hogy 80 százalék alatt alakult az adósság. A negyedik negyedévben a hitelfelvétel csupán 17 milliárd forinttal növelte az adósságot, miközben a forint erősödése közel 40 milliárddal csökkentette. Mindez azt jelzi, hogy a 2012 év végi 79,8 százalékos GDP-arányos adósságszintről leginkább azért mérséklődött a mutató, mert az Államadósság Kezelő Központ visszafogta a kötvénykibocsátást – ezzel párhuzamosan csökkentek a kormány pénzügyi tartalékai –, valamint a forint árfolyama egy „rejtélyes” okból hajszálpontosan a kabinet által prognosztizált 296,9-es szinten alakult az euróval szemben.

"Év végén a kormányzati tartalékok nagyot csökkentek, amivel a bruttó adósságszintet lehetett csökkenteni” – mondta a Világgazdaságnak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Megjegyezte, hogy az árfolyam pontosan azon a szinten alakult, ahol korábban várta a kormány. „Nem látom azt, hogy az államadósság trendjében változás történt volna” – hangsúlyozta a közgazdász, aki szerint több éve alapvetően stagnál az államadóság. „Ezen a mostani, 79 százalékos szint sem változtat, nincs trendszerű csökkenés” – véli Kondrát. Ezzel egyetértett Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza is. „Többéves visszatekintésben stagnálás közeli állapotot lehet látni az államadósság alakulásában” – mondta az elemző.

Kondrát szerint nem lehet jelentős adósságcsökkenésre számítani. „Az árfolyam esése kedvezőtlen jel” – jegyzete meg. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy interjúban vasárnap este jelezte, hogy a magyar gazdaság nem küzd olyan problémákkal, ami a forint nagy esését indokolná. – Az adósság csökken, a deficit 3 százalék alatt van, és többletes a fogyó fizetési mérleg – sorolta. Hétfőn 309 forint körül hullámzott az euró jegyzése. Jobbágy Sándor kiemelte, hogy a forint elmúlt időszakban tapasztalt esése növeli az adósságot, mivel jelentős része devizában van. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a 4 százalék körüli idei forintesés 1,3-1,5 százalékponttal emelheti az adósságrátát.

Az adósság trendjében nem hozott változást, hogy az ÁKK a múlt év végén kevesebb kötvényt bocsátott ki. A CIB Bank közgazdásza kifejtette, a kötvénykibocsátást visszafogása után most viszont növeli az aukciós mennyiséget az adósságkezelő.

„Ahhoz, hogy az idei év végére ne emelkedjen az adósság, újra le kell majd csökkenteni a tartalékokat és a forintot is vissza kell hozni erősebb szintekre” – véli Kondrát. Jobbágy ehhez hozzátette, az ÁKK az idén várhatóan tovább tudja csökkenteni az adósság devizaarányát, de a forint esése, illetve relatív gyengesége – ha tartós marad – részben leronthatja ezt a hatást.

Kondrát megemlítette, hogy jelenleg a nettó adósságunk áll ott, 60 százalék körül, ahol a maastrichti kritériumok szerint a bruttónak kellene lennie. A nettó adósság a 2012-es év végi 61,2 százalékról 2 százalékponttal, 63,2-re emelkedett. Vagyis az állam követelésének és tartozásának egyenlege nem javult tavaly.

"Nem látom, hogy az adósságcsökkentéshez szükséges gyors gazdasági növekedés középtávon megvalósulna” – mondta az MKB Bank elemzője. „A költségvetési hiánynak is kisebbnek kellene lennie a jelenlegi 2,9 százalékos idei tervnél; a 3 százalék alatti hiány elég ahhoz, hogy ne legyünk túlzottdeficit-eljárás alatt, de nem csökkenti az adósságot.”

Németország élen jár

2013 harmadik negyedévében a legnagyobb adósságcsökkentést egy év alatt Németország (2,8 százalékpont), Lettország (2 százalékpont), Bulgária (1,4 százalékpont), Dánia (0,9 százalékpont) és Litvánia (0,8 százalékpont) érte el az Eurostat adatai szerint. Az adósság növekedése a periféria országaiban sokkal dinamikusabb volt: Cipruson 25,3, Görögországban 19,9, Spanyolországban pedig 14,3 százalékpont volt a GDP-arányos adósságnövekedés.