Elmondta, hogy a forint gyengülése okozhat többletkiadást a költségvetésnek, hiszen az idei büdzsét 296 forintos euróárfolyammal tervezték, de ez valószínűleg nem jelent olyan mértékű változást, amit ne lehetne fedezni a tervezett 220 milliárd forintos tartalékból.
A miniszter a forint gyengülésének két okáról beszélt, az egyik az ukrajnai politikai események, a másik az amerikai pénzcsapok elzárása. Arra számít, hogy Ukrajnában a helyzet hamarosan rendeződik.
Varga Mihály ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gyengébb forint kedvező hatással lehet a kivitelre. Szavai szerint a költségvetésre sem egyirányú a hatása, hiszen miközben növeli a külszolgálattal kapcsolatos kiadásokat, a bevételeket is növeli például az, hogy az uniós támogatások forintértéke emelkedik a magasabb euróárfolyam miatt.
Az elemzők nem mindenben értenek egyet a miniszterrel, Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza azt mondta: „Leginkább a kamatcsökkentés az oka az esésnek, és emiatt egyre érzékenyebb az árfolyam a külső sokkokra.”
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza közölte: az MNB árfolyamgyengüléssel szembeni közömbössége rendkívül sérülékennyé teszi a forinteszközöket a globális hangulat kedvezőtlen változásaival szemben, miközben a gazdasági növekedés szempontjából nem meghatározó a kis mértékű kamatcsökkentés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.