Így támogatnák a kis magyar cégeket

Cséfalvay a BrandFestival Magyar Vállalkozói Fórumon kiemelte: közel 7500 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre 2020-ig. A források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretnénk fordítani, ami pótlólagos gazdasági növekedéshez vezethet. Azért is költjük gazdaságfejlesztésre a források nagy részét, mert itt tudunk a legnagyobb hozamot elérni.
 
A források minimum 15 százaléka a kkv-knak szól, ugyanennyit munkahelyteremtésre fordítanak. Kutatás-fejlesztésre és infokommunikációs beruházásokra is több pénzt jut – jegyezte meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program mellett nagy súlya van a területi- és településfejlesztési programnak.
 
Megnő a visszatérítendő források aránya a következő időszakban – emelte ki Cséfalvay. A „visszaforgatásra” példaként említette, hogy a németországi Marshall-segély ma, közel hetven évvel a második világháború vége után is létezik.
 
Ahol a közszféra tulajdonosként is megjelenik, ott vissza nem térítendő eszközt érdemes alkalmazni, ahol viszont piaci alapú a működés, a haszon pedig magánhaszonként jelenik meg, ott visszatérítendő támogatást kell alkalmazni – hangsúlyozta.
 
Több mint 700 milliárd forintot, a források közel 10 százalékát visszatérítendő formában juttatnánk el a vállalatokhoz – mondta. A kkv-k a gazdaságfejlesztési operatív programból 507 milliárdnyi vissza nem térítendő és 231 milliárdnyi visszatérítendő támogatáshoz jutnak a 2014-2020-as periódusban.
 
A kiemelt csoportoknál vegyes lesz a támogatási forma – visszatérítendő és nem visszatérítendő források formájában –, ezek a beszállítók, a fiatal vállalkozások és a társadalmi vállalkozások lehetnek. Magyarországon a fiatalok 4 százaléka gondolja azt, hogy saját vállalkozást indít, ezért fontos őket segíteni – mondta Cséfalvay. Akik gyors növekedésre képesek és húzzák az egész gazdaságot, azoknál is ezt a formát alkalmazzák.
 
A kutatóintézeteknek nem kell visszafizetni a támogatást, de az iparhoz közelálló kutatás-fejlesztésnél vegyes formát alkalmazhatnak, az üzleti kutatásoknak viszont vissza kell fizetni a pénzt. „A visszatérítendő támogatásokból 2020 után is lehet fejleszteni, mert a forrás itt marad az országban” – mondta Cséfalvay.
 
A már most is elérhető, Brüsszelből központilag kiírt forrásoknál pedig Európában kell a legjobbnak lenni. 2007 és 2013 között 53 milliárd euró volt a kutatás-fejlesztési program Európában, ami most 70 milliárd euróra emelkedett. Ebből 2013-ig 250 millió eurót tudtak Magyarországra hozni a vállalatok.
 
A kkv-k számára célzottan elérhető források jelentek meg – ez az egyik újdonsága a brüsszeli programnak. A támogatás az ötlettől egészen a piacra vitelig tart. Cséfalvay szerint meg kell méretni magukat a magyar vállaltoknak, és bátorította őket, hogy lépjelen az európai piacra.

Költség vagy befektetés?

Nagy dilemma, hogy a kutatás-fejlesztés költségnek vagy befektetésnek számít – mondta Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal kül- és belkapcsolati elnökhelyettese a konferencián. Idézte Michael Portert, a Harvard professzorát, aki szerint a kutatás-fejlesztésen múlik a vállalat sikere.

Nem az állam fogja kiválasztani azokat a vállalatokat, akik támogatásra érdemesek. Ezt a jogot átadta a „technológiai inkubátoroknak”, akik saját forrással jelentek meg. Ezeket a vállaltokat a halál völgyéből tudják megmenteni az inkubátorok, akiknek megvan a tudása és a tőkéje a sikeres cégépítésben. „Nagy volt a túljelentkezés, ezért dolgozunk a második pályázaton, hogy a startupok eljussanak a világsikerig” – mondta. Tudja, hogy csak kis része lesz világsiker a start-upoknak, mégis érdemes támogatni őket.

Ha nincs jó cég, nem lehet csodát tenni

Az exporthoz jó cégek kellenek – mondta Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal befektetésösztönzési és üzletfejlesztési elnökhelyettese.

Általában azt javasoljuk, hogy egy cég ne az EU összes országára, hanem három piacra fókuszáljon - mondta. Szükséges egy export-, marketingterv kialakítása is a külpiacra lépéshez. Egy kkv-nál átlagosan 0,25 ember foglalkozik exporttal, pedig szükséges lenne kinevezni egy embert, aki csak exporttal foglalkozik, vagy igénybe kell venni külső szakértőt – véli Bödőcs. Meg kell értenünk a kulturális különbségeket is, különben sikertelen lesz az exporttevékenység.

Hogyan tehetjük sikeressé a cégünket?

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a vállalatok életciklusai különböző iparágakban eltérőek – monda László Csaba, a KPMG Tanácsadó Kft. szenior partnere.

Amikor nekiindulunk, az a startup szakasz, ekkor már komoly üzleti terv kell és koncepció. „Itt jön az excel tábla, amikor a kockás füzetet félre lehet tenni” – tette hozzá. Az a legstresszesebb időszak egy vállalat számára, amíg az első vevő be nem jön.
 
Ha saját magamon kívül bárkit beengedek, mint tulajdonos (tőkéért cserébe), akkor a döntési jogok oszlani fognak. Ha pedig mások az elképzelések, pillanatok alatt megvan a konfliktus - folytatta. Lehet, hogy aki egy háromfős céget elvezetett, az már egy 500-asat nem tud; lehet, hogy egy innovatív elme, de napi 15 értekezletet nem tud levezetni – említett egy példát. A vállalatnak a növekedési szakaszban el kell gondolkodnia a fúzión, mert ez gyorsabb növekedést hozhat – mondta a KPMG szenior partnere.

A vállalat életében nem feltétlenül kell bekövetkeznie a csökkenő szakadnak, de vannak iparágak, ahol ez óhatatlanul bekövetkezik. Komoly probléma esetén, a restrukturálási szakaszban nagyon drasztikus beavatkozásra van szükség, ilyenkor időben kell kiszállni.
 
László Csaba szerint nagyon fontos az érzelem, hogy adott esetben időben kiszálljuk a cégből. Fontos szabályként említette, hogy ne próbáljuk meg visszaszerezni azt a pénzt, amit elveszítettünk.