Más úton a Fed és az EKB

Az Európai Központi Bank készen áll arra, hogy megmentse az euróövezetet a deflációtól és a stagnálástól – ez tűnik ki Mario Draghi jegybankelnök hétvégi szavaiból. Öt évvel azután tehet lépéseket az EKB, hogy az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve teljes kapacitással nyomtatja a pénzt, hogy helyreállítsa a növekedést.

Draghi Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap konferenciáján arról beszélt: „az euró árfolyamának további erősödése újabb monetáris stimulust igényelhet.” Hangsúlyozta, ha támogató környezetet szeretnének fenntartani, akkor az euró erősödésére lazítással kell reagálni. Szavaira az euró jegyzése 1,39-es árfolyamról 1,385 alá esett a dollárral szemben.

Az EKB április elején 0,25 százalékon tartotta az irányadó kamatot annak ellenére, hogy az infláció márciusban 0,5 százalékra csökkent a februári 0,7 százalékról. A pénzromlás üteme a következő két évben elmaradhat az EKB 2 százalékos céljától, ami elemzők szerint már önmagában újabb lépéseket igényelne. Mario Draghi a kamatdöntést követően azt mondta, hogy további monetáris lazítást fontolgat a jegybank, és gondolkodnak a mennyiségi enyhítésen is.

Az Egyesült Államok jegybankja már 2008 végén eszközvásárlási programba kezdett, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést, miközben az Európai központi Bank sokáig csak a hagyományos eszközöket használta. Államkötvényeket is csak akkor vett, amikor már több piaci szereplő az euró összeomlásáról, egyes tagországok kiválásáról spekulált. Igaz, az EKB-t jogi akadályok kötötték, hiszen elméletileg nem finanszírozhatja az egyes tagországok adósságát, így többek közt a bankoknak nyújtott alacsony kamatozású hitellel próbálta segíteni a növekedést.

Az EKB még csak most teheti meg az első, igazán erőteljes konkrét intézkedéseket, ami akár a pénzmennyiség bővülésével is járhat, addig a Federal Reserve már a harmadik pénznyomtatási programjának (QE3) kivezetését viszi véghez. A korábbi 85 milliárd dollár helyett már csak 55 milliárdnyi friss pénzt teremtenek havonta, és minden ülésen 10 milliárddal csökkentheti a keretet a Nyíltpiaci Bizottság. A likviditásbővítés meghozta az eredményeket és az előzetes félelmekkel szemben nem okozott inflációt. Így a legjobb megoldás volt arra, hogy a Fed kettős céljának megfelelően cselekedjen: a munkanélküliségi ráta a válság legsötétebb időszakában tapasztalt 10 százalékról 6,5 százalék közelébe csökkent, miközben az infláció a 2 százalékos cél alatt maradt. Az euróövezetben a munkanélküliség történelmi csúcs közelében, 11,9 százalékon áll jelenleg, de inflációs veszély itt sincs. Sőt, a fenyegető deflációs kockázatok – és a cél elvétése – miatt az EKB-nak lépnie kellene. A Kormányzótanács „héja” tagjai viszont ódzkodnak az új eszközöktől, de a jogi keretek is okozhatnak gondot. A Commerzbank közgazdászai szerint a likviditásfokozó eszközök bevetésének útjában jogi akadályok is állnak, amelyeket biztosan nem lehet egyhamar leküzdeni, csakúgy, mint egy-két tagállam ellenkezését sem. „Ha nem sikerül valahogy elmozdulni a jelenlegi helyzetből, akkor az hitelességvesztéshez vezethet, és az EKB-t fogatlan oroszlánként kezelheti majd a piac.”

Mindent megtesznek

Mario Draghi sokat tett azért, hogy érdemben csökkenjen a feszültség az euróövezetben. 2012 nyarán az Európai Központi Bank elfogadta az Outright Monetary Transactions (OMT) programját, amelynek keretében a másodlagos piacon kötvényeket vásárolhatnak, ha egy tagállam segítséget kér. Mario Draghi több mint másfél évvel ezelőtt azt mondta, mindent megtesznek, hogy megmentsék az eurót, ami egy visszafordíthatatlan folyamat. Egyelőre azonban soha egy eurót sem kellett költeni az EKB-nak.