Megéri-e ma Magyarországon dolgozni?

A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 242 900, a költségvetésben dolgozóké 231 800, a nonprofit szervezeteknél pedig 224 500 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 800 forintot kerestek.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 6,4, a versenyszférában 5,5, a költségvetés területén 9,0, a nonprofit szervezeteknél 8,3 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január–márciushoz viszonyítva.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (487 000 forint), ezt az információ és kommunikáció (467 900 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (390 400 forint).

A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (137 400 forint), a szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás (153 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (164 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 150 500 forint volt, 1,8 százalékkal magasabb, mint 2013 első negyedévében. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak 101 600, a szellemi foglalkozásúak 205 300 forintot vihettek haza átlagosan. A családi kedvezmények változása további 0,8 százalékpontos emelkedést okozott a nettó keresetek előző évi átlagához képest. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 157 300 forintra becsülhető.

2014. január–márciusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 0,6 százalékponttal kevésbé emelkedtek, mint a keresetek.

A 241 000 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 1,4 százalékkal haladta meg a 2013 első negyedévit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalékot tett ki.

A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy kommentálta az adatokat: a reálbérek folyamatos emelkedése mellett a kormány egyik fő célja, hogy tartósan 4 millió felett tartsa a foglalkoztatottak számát, a munkanélküliséget pedig a súrlódásos munkanélküliség szintjére, 4 százalék alá csökkentse.

A közmunkások adatait már csak azért is nehéz figyelmen kívül hagyni, mert márciusban tovább növekedett a közfoglalkoztatottak száma, és elérte a 209 ezret. Januárban 194, februárban pedig 200 ezer közfoglalkoztatottat mért a KSH. A közmunkások folyamatos növekedése egyúttal kissé rontja az elsődleges munkaerő-piacról alkotott képet.

A foglalkoztatottak száma 2 millió 826 ezerre nőtt, ami 7,2 százalékos bővülés éves alapon. Ez nagyrészt azonban annak köszönhető, hogy megduplázódott a közmunkások száma éves alapon.

Ma került nyilvánosságra a Profession.hu felmérése is: a közel 4000 dolgozó megkérdezésével készült reprezentatív felmérésből kiderül, a munka mellett nem fordítunk elég időt a feltöltődésre, kikapcsolódásra.

A hazai munkavállalók negyven százaléka, ezen belül is leginkább a nők és a saját bevallásuk szerint nélkülözések közt élők találják kevésnek az adott évben kivehető szabadnapok számát, míg az anyagi biztonságban élők nagyobb része elégedett ezzel. A megkérdezettek közel felével többször előfordult már, hogy csak papíron ment szabadságra vagy munkája miatt meg kellett szakítania azt, esetleg felettese nem engedte el pihenni a kiválasztott időpontban. A ki nem vett szabadnapokat a dolgozók több mint felének nem fizeti ki a munkáltatója, arról azonban, hogy mikor megy szabadságra, 52 százalék nagyobb részben szabadon dönthet.

A munkavállalók 31 százaléka nem tudja kivenni az összes szabadnapját az adott évben: a szabadnapokból átlagosan 36 százalék marad meg évvégén. Aggasztó az az eredmény is, hogy az említett 31 százalékból 8 százalék egyáltalán nem, vagy csak pár napra megy szabadságra. Ez leginkább a felsővezetőkre és az egyéni vállalkozókra jellemző. Azok, akik nem tudják kivenni az összes szabadnapjukat, az esetek közel felében az elvégzendő munka mennyiségében látják pihenésük akadályát. Tízből négy esetben viszont a helyettesítés nem megoldott és további 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy amúgy sincs pénze nyaralásra. 10 százalék nem szeret kiesni a munkából, illetve 5 százalék kifejezetten munkamániásnak vallja magát.  Az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a rosszabb anyagi helyzetben lévők körében az átlagosnál magasabb azon munkavállalók aránya, akiknek szabadnapjaik legalább fele megmarad év végére. 
 
A megkérdezettek több mint fele maga dönti el, mikor megy pihenni, a legtöbben (71 százalék) több részletben veszik ki szabadnapjaikat. A dolgozók 34 százaléka egy hétre, 20 százaléka pedig kevesebb, mint 1 hétre utazik el.  Bíztató, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol több mint 3 hétig pihenhetnek az alkalmazottak a nyári időszakban, még akkor is, ha ez csupán a megkérdezettek 6 százalékára igaz.

Persze nem csak itthon lehet keresni a boldogulást. Ma derült ki: csaknem 60 ezren költöztek Magyarországról Németországba tavaly a német statisztikai hivatal (Destatis) csütörtöki jelentése szerint. A Destatis előzetes adatai alapján 2013-ban 58 993 Magyarországról érkező bevándorlót regisztráltak, ami 7,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 54 827-hez képest. Magyarország ezzel az ötödik helyen áll a bevándorlók száma alapján összeállított listán Lengyelország, Románia, Olaszország és Bulgária után.