Nem világos a gyermekétkeztetés feltételrendszere

„Nem pályáztunk a nyári szociális étkeztetésre, amelyre nem elég világos feltételrendszert írt ki a kormányzat és mi közel feleannyi pénzből tudunk a nyári szünetben enni adni a település rászorult gyermekeinek” – nyilatkozta lapunknak Szentkirály polgármestere.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség (MF) elnöke imponáló áldozatkészségnek nevezte a kormány részéről azt a 2,6 milliárd forintos keretet, amelyet a nyári szociális étkezésre szánnak. Úgy vélte, hogy az adagonkénti (legfeljebb) 440 forintos támogatásból jó minőségű meleg ebédet lehet kihozni, főként, ha jó beszerzési forrást sikerül találni például egy őstermelőnél, és az étkeztetést a településen belül tudják biztosítani.

A nyári szociális étkeztetésre a leghátrányosabb települések (társadalmi, gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradottak és az országos átlagot legalább 1,75-szörös munkanélküliséggel is sújtottak) saját forrás nélkül igényelhetnek állami támogatást. A hátrányos helyzetű települések (a munkanélküliség vagy az infrastrukturális elmaradottság van jelen) ötven százalékos támogatásban részesülnek. A többi település 25 százalékos támogatást kaphat.

Szabó Gellért elmondta, hogy bizonyos esetekben a garantált 27 százalékos állami támogatás mellé az utóbbi települési kör további állami forrást kaphat, ha több önrészt vállal, vagy ha az étkeztetés mellé szabadidős programot is szervez az önkormányzat. Azt viszont a jogszabályban nem tisztázták, hogy a program akár egy népmese 10 perces levetítése lehet, esetleg egész napos strandolós, bábozós programot kell szervezni.

Szentkirályon végül úgy gondolkodtak, hogy biztosan csak a támogatás 27 százalékára számíthatnak, az e fölötti étkeztetési költség 800 ezer forintjába került volna a falunak. Szabó elmondta, hogy a település saját keretből, a saját konyhájuk révén végül 450 ezer forintból 26 rászoruló gyermek számára biztosítja a nyári étkeztetést. Korábban, amikor hidegélelemre is lehetett pályázni és egyszerűbb volt annak kiosztása, akkor még Szentkirály is pályázott. Az MF elnöke szerint egyértelműbb szabályrendszer esetén újra nőne a pályázati kedv, a mostani szabályozás szerint csak a leghátrányosabb települések támogatási pénze biztos.

Más települések is panaszkodtak a feltételrendszerre, egyesek nehezen tudják teljesíteni azt, hogy a nyersanyagok 30 százalékát a helyi őstermelőktől szerezzék be. A nyersanyag egy részét a közfoglalkoztatás keretében is meg lehet termelni. Más településeknek a nyári konyha kialakítása, üzemeltetése okozott gondot.

2010-ben még 2400, 2013-ban 1140 település tudott pályázni a feltételrendszer módosulása után. A támogatást azok a települések igényelhették, amelyek vállalták, hogy a június 16. és augusztus 29. között legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítják a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek étkezését napi egyszeri meleg étkezés formájában.

Nyáron 120 ezer gyermek kap ebédet

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy a 2,64 milliárdos támogatásból a tavalyi évhez hasonlóan 120 ezer gyermeket tudnak majd részesíteni nyári szociális étkeztetésben. Egy ombudsmani jelentés szerint 2009-ben és 2010-ben 131 ezer, 2011-ben 135 ezer, 2012-ben már csak 111 ezer rászoruló gyermek részesült ebben a támogatásban. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a tanítási időben több mint 500 ezer gyermek részesül étkeztetésben, a nyári szünetben alig százezer. Az LMP-s Szél Bernadett szerint 600 ezren vennék igénybe a nyári étkeztetést.