Mi maradt a tankönyvpiacon a magánkiadóknak?

A cél az, hogy minden közoktatási intézmény diákjai magas és azonos minőségű könyvekhez jussanak a szülők és az önkormányzatok anyagi lehetőségeitől függetlenül, ami „csak az állami szerepvállalás és hatékonyság növelésével lehetséges mind a kiadás, mind a kiszállítás területén”. Ebbe beleértik a kis példányszámot igénylő oktatási területekre való tankönyvkiadást is. Hangsúlyozták, hogy 15 vállalkozás növelte az értékesített mennyiséget a 2013-hoz képest.

A Tankönyvesek Országos Szövetségének alelnöke, Romankovics András nemrég azt nyilatkozta lapunknak, hogy a tankönyvellátásban, terjesztésben, kiadásban egy nagyon jól működő rendszert einstandoltak rendkívül durva módon. Egyes kiadók azt mondták, hogy már csak az alapítványi, egyházi, felsősoktatási intézmény által fenntartott iskolák rendelnek tőlük, ahol még ténylegesen szabad a tankönyvválasztás.

Egyes kiadóknak 50–90 százalékkal is esett a bevétele az államosítás után.
Az állam két magánkiadót vett eddig (erre 10 milliárdot különítettek el), az esetleges újabb vásárlások kapcsán az államtitkárság közölte, hogy a diákoknak a leghatékonyabb módon akarják biztosítani a legmagasabb színvonalú nyomtatott és digitális taneszközöket árukapcsolás és más megalkuvások nélkül. Így, ha szükséges, vásárolnak eszközöket, ha kell, a magyar állam maga fejleszti ki azokat.

Több kiadó korábban pert tervezett, mivel az állami listára akkreditált tankönyveiket nem lehetett megrendelni az iskoláknak. Az Emmi lapunknak azt írta, nem tudnak igényekről, perekről. Szerintük a kiadók jelentős része az előző évhez képest növelte az eladásait, másik része hasonló mennyiséget adott el. „Az állami kiadók megjelenése nemhogy költségigényt nem eredményezett, de a családok már az idén félmilliárd, az adófizetők pedig egymilliárdot takarítottak meg az előző évi tankönyv kiadásokhoz képest” – közölte a tárca.