Négy éve nem volt ilyen magas az államadósság

Az államháztartás második negyedévi hiánya 302 milliárd forintot, a negyedéves GDP 4,0 százalékát tett ki, az államháztartás adóssága június végén a GDP 85,1 százalékán állt, a három hónappal korábbi 84,4 és a múlt év végi 79,4 százalékkal szemben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett előzetes pénzügyi számláinak adataiból. Az adósság GDP-arányos szintje 2010 közepe óta először emelkedett a 85 százalékos szint fölé, akkor 85,6 százalékon tetőzött.

Az adatok alapján a második negyedévben 434 milliárd forint nettó adósságfelvétel növelte az államadósságot, amihez a forint gyengülése további 65 milliárd forintot tett hozzá.

Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága 25 432 milliárd forintot tett ki a második negyedév végén.

Az államháztartás nettó adóssága 22 818 milliárd forint, a GDP 76,3 százaléka volt, magasabb a tavaly év végi 73,0 százalékos szintnél.

2014 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 264 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen növekedtek a jegybanknál elhelyezett betétek, emellett kisebb mértékű részesedésvásárlás is történt. A központi kormányzat egyéb követelései közül növekedtek a vállalatokkal szembeni vevő- és adókövetelések, miközben az EU-val szembeni követelések csökkentek. Kötelezettség oldalon jelentős államkötvény-kibocsátás történt, az állampapírokat döntő részben
a hitelintézetek, kisebb mértékben a háztartások vásárolták. Az egyéb kötelezettségek közül jelentősen növekedtek az EU-val szembeni tartozások.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 99 milliárd forint volt a
második negyedévben. A pénzügyi eszközök közül erőteljesen csökkent a monetáris intézményeknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, vállalatokkal szembeni egyéb követeléseik viszont növekedtek. A kötelezettségek terén a vállalatokkal szembeni egyéb tartozások terén mutatkozott érdemi csökkenés.

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 61 milliárd forint volt. Eszközeik közül jelentősen növekedtek kincstári betéteik, valamint kisebb mértékben a háztartásokkal szembeni járulékköveteléseik. Kötelezettségeik terén a vállalatokkal szembeni egyéb tartozások mutattak kismértékű növekedést.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2014 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 6,1 százaléka (1823 milliárd forint) volt. 2014 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (459 milliárd forint) a negyedéves GDP 6,1 százalékát tette ki.

A háztartások portfólióátrendezése tovább folytatódott. A készpénz és a folyószámlabetétek állománynövekedése a korábbi időszakokhoz hasonlóan magas. A háztartások továbbá számottevő mértékben vásároltak hosszú lejáratú állampapírokat, és változatlanul jelentős emelkedés tapasztalható a lakossági befektetésijegy-állományban. Kisebb arányú növekedés volt tapasztalható a rövid lejáratú értékpapírok, a biztosítástechnikai tartalékok, valamint az Európai Unióval szembeni transzfer- és nem pénzügyi vállalatokkal szembeni egyéb követelések tekintetében.

A háztartások kötelezettségeinek csökkenését elsősorban a devizahitelek törlesztése magyarázza, miközben növekedésnek indult a forinthitel-felvétel.