Vagyonosodási vizsgálatok: bárki gyanússá válhat

Több mint 178,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel, amelyet nagyjából 60 milliárd forintos adó-, illetve 118 millió forintos mulasztási bírsággal fejelt meg a 2007 óta lezárt csaknem húszezer vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság. Jelenleg 315 ellenőrzés zajlik – tudtuk meg a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Ha ezek ugyanolyan arányban zárulnak adóhiány megállapításával, mint az eddigiek, nem sok jóra számíthatnak az érintettek: az idén eddig a vagyonosodási vizsgálat alá vont magánszemélyeknél kiemelkedően nagy, 87 százalékban állapítottak meg adóhiányt, de az utóbbi években mindig közelítette vagy meghaladta a 80 százalékot ez az arány.

Az indított vizsgálatok száma az utóbbi években radikálisan csökkent ugyan – hét évvel ezelőtt még majdnem 11 ezer, 2010 óta évente már csak nagyjából kétezer magánszemélynél vizsgálódott –, mégis jobb találati aránnyal dolgozik az adóhatóság. Ennek köszönhetően, bár kisebbet markolt, nagyobbat fogott az NAV, és így 2007 óta csaknem négyszeresére, 5,5-ről csaknem 20 millió forintra nőtt az egy megállapításra jutó nettó adókülönbözet összege.

Aki túl soknak tartja a fizetnivalót, vagy akár az egész eljárást vitatja, végső esetben a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban viszonylag kevés eséllyel: 2010-ben az ügyek 67, 2011-ben 66,2, 2012-ben 64,8, 2013 első három negyedévében pedig 65,6 százalékát a NAV nyerte meg. Ezek az adóhatóságtól kapott adatok összecsengenek a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának közelmúltban publikált jelentésében foglaltakkal, amelyből azt is meg lehet tudni, hogy a 2012-ben a Kúria az elé került ügyek 67,1 százalékban helybenhagyta az ítéletet.

„Általánosságban elmondható, hogy az ügyek 70-80 százalékát az adóhatóság nyeri. Ez egyébként nemzetközi összehasonlításban reális adatnak tűnik és jelzi, hogy az adóhatóság törvényesen működik” – állapították meg. A joggyakorlat-elemzést azért tartották fontosnak, mert az évente indított két-három ezer adóper döntő többsége vagyonosodási vizsgálat, amelynek során a Kúria nem kevesebb, mint két-három milliárd forintról dönt.

Vagyongyarapodási vizsgálat szinte bárki ellen indulhat, akiről alappal feltételezhető, hogy bevallott jövedelme nincs arányban vagyongyarapodásával, vagy az életvitelre fordított kiadásával. Elsősorban ugyan vállalkozások tagjai számíthatnak erre, akik nagyobb összeget vesznek fel a bankszámlájukról, esetleg cégük csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt áll, de a vélhetően jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek ellen is indulnak eljárások, akiket a NAV korábbi tájékoztatása szerint sok esetben volt cég-, vagy éppen házastársuk ajánl az adóhatóság figyelmébe.

A legtöbbször azonban ilyen „közérdekű bejelentésre” sincs szükség, hiszen egyértelmű az adókerülés: az adóhatóság például a közelmúltban adott hírt arról, hogy a jövőben kitüntető figyelmére számíthatnak a magánorvosok is. Az Észak-magyarországi régióban magánpraxist működtető csaknem félezer orvos vállalkozó tavaly ugyanis átlagosan mindössze 1-1,5 millió forint éves jövedelmet vallott be, ami ugyancsak alacsony összeg ahhoz képest, hogy többségük köztudottan jelentősebb ingó- és ingatlanvagyonnal rendelkezik.

A javaslat értelmében az írásbeli nyilatkozat megtételére legalább harmincnapos határidőt kellene biztosítani. A munkacsoport másik módosító indítványa, hogy a NAV-nak kötelező legyen írásban is értesítenie a vizsgálat alá vontakat arról, pontosan milyen eljárás zajlik ellenük.

A javaslat értelmében az írásbeli nyilatkozat megtételére legalább harmincnapos határidőt kellene biztosítani. A munkacsoport másik módosító indítványa, hogy a NAV-nak kötelező legyen írásban is értesítenie a vizsgálat alá vontakat arról, pontosan milyen eljárás zajlik ellenük. -->