Tartanak a korrupciótól

Egyre kevesebb pénzt hoznak Magyarországra az amerikai vállalatok. Azt követően pedig, hogy kiderült, az Egyesült Államok hat magyar állampolgárt tiltott ki korrupció gyanújával, tovább romolhatnak a gazdasági kapcsolatok is. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza szerint az elmúlt években csak kapacitásokat bővítettek az amerikai vállalatok, új nagy cégek nem jelentek meg a magyar piacon.

A szolgáltatószektorban nem látunk új befektetéseket, inkább a feldolgozóiparban vannak a kapacitásbővítések. Leginkább azok a vállalatok bővítenek, amelyek még az előző kormánnyal állapodtak meg a beruházásról – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András.

Az amerikai tőkebefektetéseket a hivatalos statisztikák alábecsülik, mert számos esetben a Benelux-államok felől érkezik az amerikai tőke. Az amerikai befektetők nagyon fontosak számunkra – emelte ki az ING Bank közgazdásza. Emlékeztetett: az utóbbi időben a tengerentúlon bocsátott ki Magyarország devizakötvényeket, vagyis jelentős gazdasági veszélyeket hordoz, ha elhidegülnek a kapcsolatok az USA-val.

A makrogazdasági adatok kedvezőek, így azt lehet gondolni, minden rendben van, mélyebben megnézve azonban óriási gondok vannak az intézményi környezettel. Egyes piacokra képtelenség bejutni, mert az állam azt korlátozza. Ilyen a kereskedelem, ahol a plázastop és a trafikrendszer is bénítja a cégeket – mondta Balatoni András. Ugyanakkor – erre a Világgazdasági Fórum legutóbbi jelentése is rámutat – a korrupció az egyik legnagyobb versenyhátránya Magyarországnak. A politikai instabilitás és a finanszírozáshoz való hozzájutás után ezen a területen látják a legnagyobb gondot.

Magyarország legnagyobb hitelezője, a Franklin Templeton ennek ellenére kitarthat az ország mellett. A Templeton akkor is bízott az országban, amikor a forint 2012 elején történelmi mélypontra zuhant és a csődkockázatunk soha nem látott szintre emelkedett. Kifejezetten kedvelik a magas hozammal kecsegtető, kockázatos befektetéseket: Ukrajnában például a háború sem tántorította el attól, hogy vásárolja az ország adósságpapírjait. Mindezek miatt nem várható, hogy a Templeton leépítené magyar kitettségét a botrány miatt, más befektetők – akik kevésbé tűrik a kockázatokat – azonban elgondolkozhatnak ezen.

Az itt működő amerikai vállalatok közül többnek nem felhőtlen a viszonya a kormánnyal. Három éve a Monsanto és a Pioneer vetőmagmultik indítottak keresetet az állam ellen, miután több ezer hektárnyi kukoricát tárcsáztak be a hatóságok, mondván Magyarországon tiltott génkezelt vetőmagból nőttek. A kormány a termény megsemmisítését is elrendelte. A vetőmagot forgalmazó Monsanto cáfolta, hogy hazánkban génmódosított terméket árulna.

A magyarországi áfacsalásról közölt tanulmányt 2012 nyarán a Bunge. Az élelmiszer-ipari – szója, vetőmagok és olajos magvak kereskedelmével és feldolgozásával foglalkozó – amerikai multi jelezte: az adócsalás mértéke eléri az egymilliárd eurót. Buff Greebe regionális igazgató szerint az olajos magvak, cukor, hús és egyéb élelmiszerek értékesítéséhez köthető áfacsalás hazánkban a legjellemzőbb. A Bunge a kormány aktívabb részvételét várta el, illetve a Csányi Sándor OTP-vezér élelmiszer-ipari érdekeltségeit összefogó Bonafarmmal együtt kezdeményezte az élelmiszerek áfatartalmának csökkentését az adócsalás visszaszorítására. Ebben az időszakban vezette be a kormány a gabonára és olajos magvakra a fordított áfát.

Vannak cégek, amelyek deklarálták jó viszonyukat a kormánnyal. A kormány és a hazánkban működő nagyvállalatok közötti stratégiai megállapodások sorát 2012 augusztusában a Coca-Cola HBC nyitotta. A társaság dunaharaszti üzemében Orbán Viktor jó és rossz multikról beszélt. „Ha a magyar ember úgy érzi, át akarják vágni, akkor azonnal becsukja az ajtót. Ha úgy látja, hogy valaki jó szándékkal érkezik, azt meg behívja a házba” – fogalmazott a miniszterelnök.

A Coca-Cola óta az amerikai cégek közül az Alcoa, a GE, a Microsoft, a National Instruments, az IBM, a Jabil, a Continental, a Linamar és a HP magyarországi leányvállalataival kötött a kormány stratégiai megállapodást. Úgy tudjuk azonban, több vállalat azért kötött stratégiai megállapodást, mert tartottak attól, ha visszautasítják az ajánlatot, pórul járnak.

A kiszámíthatóság a legfontosabb

A befektetői környezetre vonatkozó tavalyi és az idei felmérésünkre adott válaszok alapján egyértelmű, hogy továbbra is a stabilitás és a kiszámíthatóság a legfontosabb elvárás – mondta a Világgazdaságnak Lippai-Nagy Írisz, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója. Az idei eredményeket most dolgozzuk fel, de annyit már biztosan látunk, hogy a válaszadók harmada szerint valamelyest javult az ország versenyképessége – emelte ki. Regionális összehasonlításban Magyarországot egyelőre kevésbé látják versenyképesnek, mint Ausztriát vagy Csehországot, de Bulgáriánál és Romániánál versenyképesebb a magyar befektetői környezet a válaszadóik szerint.

A beutazási tilalommal kapcsolatban az Országgyűlés a tervek szerint jövő heti ülésén hallgatja meg Szijjártót. -->