Brüsszel hisz a magyar adósságcsökkenésben?

Az Európai Bizottság most úgy látja, hogy a hároméves átmeneti időszak lejárta után Magyarország meg fog felelni az adósságszabálynak, mert az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2016-ban nem fogja meghaladni az adósság-csökkentési mérőszámot. Brüsszelben ugyanakkor hozzáteszik, hogy ez az előrejelzés azon a feltételezésen alapul, hogy nem történik (kedvezőtlen) változás a kormány politikájában, ami lassítaná az államadósság leépítését. A BruxInfo úgy tudja, hogy a gazdasági és pénzügyi főigazgatóság (DG ECFIN) erre a következtetésre jutott az őszi gazdasági előrejelzés alapján, amit november 4-én tett közzé a Bizottság.

A kedvezőnek mondható előrejelzés az adósságpálya alakulására 2016-ban látszólag ellentmond annak, hogy az Európai Bizottság a 2014 novemberi prognózis alapján szinte biztos abban, hogy hazánk 2014-ben nem fog megfelelni az átmeneti adósságszabálynak, és 2015-ben is csak annak köszönhetően, hogy a szabályok lehetőséget adnak a GDP 0,25 százalékával történő eltérésre az elvárt adósságcsökkentéshez képest.

A szabályok értelmében azok az EU-tagállamok, amelyekkel szemben a stabilitási és növekedési paktum eddigi utolsó reformja (2011) idején eljárás folyt a túlzott mértékű hiány miatt, három éves átmeneti mentességet kapnak az állandó adósságszabály alól – írja a Bruxinfo.hu. Utóbbi lényege, hogy a tagállamoknak egy hároméves időszakot alapul véve évente 5 százalékkal (egyhuszaddal) kell csökkenteniük a tényleges államadósságuk és a GDP-arányosan 60 százalékos maastrichti adósságkritérium közötti különbséget. Az adósságszabálytól való eltérés ugyanúgy a deficiteljárás elindítását vonhatja maga után, mint a GDP 3 százalékát meghaladó államháztartási hiány.

Bizottsági források megerősítették a BruxInfónak, hogy a három éves átmeneti időszak Magyarország (és Olaszország) esetében 2016-ban jár majd le (hazánk 2012 közepén került ki a deficiteljárás alól), és ekkor fogják először megvizsgálni, hogy megfelelünk-e az állandó adósságszabálynak. Erre mondja tehát a jelenleg ismert adatok alapján a Bizottság, hogy 2016-ban valószínűleg nem lesz probléma az adósság miatt.

Az átmeneti időszak azonban nem jelenti azt, hogy a tagállamoknak semmilyen feltételnek nem kell megfelelniük. Valójában a szóban forgó három évben is létezik egy átmeneti adósságszabály, ami minden egyes évben egy „minimális lineáris strukturális kiigazítást” (angol rövidítése MLSA) ír elő a tagállamok számára. Ezt úgy számolják ki, hogy biztosítsa a konvergencia programban három évre előre meghatározott középtávú költségvetési cél (MTO) elérését.

A Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében megállapította, hogy a 2013-as túlteljesítés után 2014-ben várhatóan a GDP 1,4 százalékával romlik a magyar strukturális egyenleg, ami jelentős eltérést eredményez a középtávú célhoz képest (a különbség a GDP 0,5 százaléka). Mivel Brüsszel szerint 2014-re a GDP -0,7 százalékának megfelelő strukturális egyenleget kellene elérni és ehelyett 1,4 százalékkal romlik a helyzet, Magyarország idén nem fog megfelelni az adósságszabálynak. A testület 2015-ben a strukturális egyenleg további romlására számít (és a költségvetési kiadási mérőszám esetében is), aminek okán 2014 és 2015-ben külön-külön és a két év összesítése alapján is jelentős eltérés kockázatát látja a középtávú célhoz vezető pályán.

A BruxInfo forrásai szerint ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magyar kormány 2015 tavaszán megüti majd emiatt a bokáját. Mert az ugyan igaz, hogy Olaszországot és Belgiumot az átmeneti adósságszabály megszegése miatt márciusban akár visszahelyezheti a deficiteljárásba az EU (illetve a Bizottság ezt javasolhatja), de euróövezeti országokkal szemben szigorúbb a mérce.

Másfelől az átmeneti adósságszabály teljesítését „számos releváns tényező” figyelembevételével vizsgálják majd. Ezek közé tartozik az árfolyam és a készpénzállomány alakulása is, amelyek még módosíthatják az összképet. Végül arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem egy, de még csak nem is két év alapján mérik az átmeneti adósságszabálynak való megfelelést, hanem legalább három év alapján. Márpedig 2013-ban bőven megvolt a szükséges strukturális kiigazítás.

A folyamatot jól ismerő források szerint a testület szakértői három szempont alapján alakítják majd ki álláspontjukat az átmeneti adósságszabály betartásáról – írja a portál. Első körben több évre visszamenőleg veszik majd górcső alá a strukturális kiigazítást. Másodszor előretekintően, több évre előre. Végül pedig hároméves átlagban.